Beindult a céges hitelpiac

Jelentősen növekedett tavaly a kihelyezett vállalati hitelek mennyisége Magyarországon: az éven belüli kamatperiódusú, nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott forinthitelek kihelyezett mennyisége meghaladta az 1500 milliárd forintot, ami 28,9 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az új forinthitel-kihelyezések növekedésével pár­huzamosan megállt a vállalati hitelállomány hosszú évek óta tartó zsugorodása is: december végén 5914,3 milliárd forintot ért el a vállalatoknál lévő hitelállomány, amely mindössze nagyjából 25 milliárddal kevesebb az egy évvel korábbinál.

Az új kihelyezések növekedése nyomán ugyanakkor nem változott jelentősen a vállalati hitelportfólió összetétele. A cégeknél lévő állomány bő negyedét teszik ki ugyanis a folyószámla- és egyéb, egy éven belüli lejáratú hitelek, és tavaly év végén hozzávetőlegesen 73 százalékot ért el az éven túli lejáratú hitelek aránya. Ezen belül ugyanakkor kissé nőtt az 5 évnél is hosszabb lejáratúak súlya, míg az 1 és 5 év közötti futamidejűeké kicsit visszaesett. (Ez is az új kihelyezések növekedésének lehet az eredménye.)


Megállt tavaly a vállalati hitelállomány zsugorodásaAz új kihelyezések bővülésében tavaly is jelentős szerep jutott a jegybank növekedési hitel programjának (nhp). Az MNB korábban közölt adatai szerint tavaly a program harmadik szakaszában részt vevő pénzügyi szolgáltatók 473 milliárd forint összegű szerződésről számoltak be az MNB-nek, ami 16,6 ezer ügyletből adódott össze. Év végén a ténylegesen kinn lévő – azaz a múltbeli törlesztéseket, illetve a még le nem hívott hitelrészeket nem tartalmazó – hitelállomány 359 milliárd forintot tett ki. A harmadik szakaszban, 2016. de­cember végéig megkötött szerződések 76,5 százaléka új beruházási hitel, a fennmaradó részük pedig új lízingügylet volt.

A forinthitelek nyújtását lehetővé tevő I. pillérben megkötött, összesen 320,4 mil­liárd forintnyi szerződésből 239,4 milliárdot adtak a beru­házási hitelek, 81 milliárdot pedig a lízingszerződések. A de­vizafinanszírozást lehe­tő­­­­vé tévő II. pillérben 152,3 milliárd forintnak megfelelő értékben kötöttek szerződést a hitelintézetek, az összeg nagyobb része – 122,2 milliárd forint – beruházási hi­telre vonatkozott. Az nhp új ki­helyezésekre gyakorolt hatásaival idén már jóval kevésbé számolhat a vál­lalati hitelpiac, hiszen március végével kivezetik a programot. A hitelezési ki­látások szempontjából ugyan­akkor biztató, hogy a vál­lalati beruházások értéke nö­­vek­edhet idén, és az eddig meg­jelent becslések alapján nem elképzelhetetlen a két számjegyű bővülés sem.