Megszorításokért szorongatják Athént
Egyelőre nem reagált érdemben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a Der Spiegel azon értesülésére, hogy a nemzetközi pénzügyi intézmény is beszáll ötmilliárd euróval a harmadik görög mentőcsomagba. Az alighanem valutaövezeti forrásokra támaszkodó írásában a német lap azt is írta: az IMF elfogadta az eurózóna álláspontját, vagyis kész támogatni, hogy Athén 3,5 százalékos GDP-arányos elsődleges többletet érjen el a költségvetésében 2018-ra, s aztán tartsa ezt a szintet.
Az eurózóna pénzügyminiszterei hétfőn délután tárgyalnak újra a görög program második felülvizsgálatának állapotáról, s miközben ez a folyamat igencsak elhúzódott, kisebb válság robbant ki februárban az eurózóna és az IMF kipattant vitája nyomán. A görög kétéves állampapírok hozama ebben a hónapban 140 bázisponttal ugrott meg, s jóval 9 százalék felett tetőzött, míg a tízéves papír hozama is 7 százalék felett jár. Ez persze gyakorlatilag megakadályozza, hogy Athén a piacon keressen hitelezőket, hiszen a támogatás sokkal kedvezőbb kamat- és lejárati feltételeket kínál. A Ciprasz-kormánynak júliusban több mint hétmilliárd eurót kell törlesztenie, s a 86 milliárdos csomag újabb részletére nagy szüksége lenne, hogy teljesíteni tudjon.
A hónap elején az IMF azzal érvelt, hogy a görög államadósság 2060-ig megközelítheti a GDP 300 százalékát, a jelenlegi intézkedések nyomán legfeljebb 1,5 százalékos többletet mutathat fel Athén, s a növekedés irama sem ígérkezik 1 százaléknál magasabbnak középtávon, vagyis adósságkönnyítés nélkül nem állítható Görögország normális pályára. Az IMF-en belül is parázs vita folyik, mert az európai ügyvezető igazgatók szerint a helyzet sokkal jobb, és karnyújtásnyira van a 2015-ben elindított harmadik program által megkövetelt 3,5 százalékos költségvetési többlet. A németek mereven ellenzik az adósságenyhítést, különös tekintettel a választásokra a valutaövezet vezető államaiban. Ám ha a görög adósság fenntarthatatlan, akkor az IMF nem is vehetne részt a programban, amelyben jelenleg tanácsadóként szerepel, ám a németek ragaszkodnak a Valutaalaphoz mint fegyelmezőerőhöz.
A bökkenő az, hogy a 3,5 százalékos többlethez még több megszorítás kell, egészen pontosan a GDP 2 százalékát kitevő, azaz 3,6 milliárd euró értékben, s Athén köti az ebet karóhoz, hogy a nyugdíjakból nem enged. Most olyan alku körvonalazódik, hogy Athénnak 2018-ig 1,8 milliárd eurónyi intézkedést kell foganatosítania, majd újra ugyanennyit, ideértve a nyugdíjreformot, de akkor – az európai választásokat követően – szó lehet adósságkönnyítésről is. Angela Merkel német kancellár szerdán egyeztet Christine Lagarde IMF-vezérrel és Jean-
Claude Junckerrel, a Bizottság elnökével.
