Van pénz az agykutatási program következő fázisára

A következő négy évben 6,5 milliárd forinttal folytatódhat a Nemzeti agykutatási program (NAP), amely 2013 és 2017 között 12 milliárdos támogatással indult el – értesült a Világgazdaság. A NAP a 10 milliárd forintos keretösszegű Nemzeti kiválósági programon belül folytatódik, a fennmaradó 3,5 milliárdból a Nemzeti kvantumtechnológiai program kezdődhet el. A február 14-én meghirdetett pályázatok végső beadási határideje április 18., a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által jegyzett programhoz az NKFI Alap biztosítja a forrást. A felhívásra a központi és a konvergenciarégióból egyaránt benyújtható pályázat. A Nemzeti agykutatási program társadalmi jelentőségéről a Pálinkás József vezette hivatal kiemelte: a fejlett világ betegségterhének harmadát adó agyi rendellenességek megelőzése és kezelése a nemzetgazdaság versenyképességének erősítése szempontjából is stratégiai jelentőségű.

A NAP új fázisában a társadalmat leginkább nyomasztó betegségek, így a szorongás, a depresszió, az epilepszia, a stroke, az Alzheimer- és a Parkinson-kór korai felismerésére és gyógyszeres kezelésére összpontosíthatnak a kutatók. Oberfrank Ferenc, a program igazgatója lapunknak elmondta: legalább olyan hangsúlyos lesz a már meglévő, felszálló ágban lévő kutatócsoportok további támogatása, mint újak létrehozása és felfuttatása, illetve az is fontos szempont, hogy a jelentős infrastrukturális fejlesztések után teljes legyen az új műszerek kihasználtsága. Szintén meghatározó lába lehet a programnak, ha sok felfedezés szabadalommá lesz, ez esetben több területen eljuthatnak a tudományos eredmények a termelés és az értékesítés fázisába.

Az agykutatási program által támogatott kutatók jelentős mérföldköveket hagytak már maguk mögött, ilyen az a felfedezés, hogy az internetfüggőség a drogfüggőséghez hasonlóan agyi szerkezeti elváltozást okoz, vagy az autizmus, a migrén és a skizofrénia gyógyítása felé tett fontos lépések. A program 2013-tól 2017-ig tartó szakaszában 6,4 milliárd forint jutott a Nap A-ra, melyben van tíz konzorciumi partner és öt pillér: a felfedező kutatások mellett a klinikai idegtudomány, a gyógyszerfejlesztés, a bionika és az infobionika, illetve a társadalmi kihívások. Azok az intézmények, amelyek legalább három pillérben ütőképes kutatócsoportot tudnak felmutatni, 150 millió forintot kapnak évente, amelyek kettőben vagy egyben, azok 100, illetve 50 milliót. A fennmaradó 5,6 milliárd forint a NAP B programé, amely az agyelszívás visszaszorítását célozza, a külföldre távozó magyar kutatók hazahozására, illetve a fiatalok itthon tartására irányul. Új csoportokat hoztak létre olyan egyetemi tanszékeken, ahol hagyománya van az idegtudománynak.

Tudományos áttörés a Semmelweis Egyetemen

Az agysérülés gyógyításának lehetőségeit segítheti a Semmelweis Egyetem kutatóinak felfedezése, akik olyan új idegsejtcsoportot írtak le az agyvelőben, amely arra szolgál, hogy egy adott célterület felé irányítsa az újonnan képződő sejteket – közölte tegnap a Magyar Tudományos Akadémia. Az új típusú sejtek alagutakat képezve segítik a születő idegsejtek célba jutását egy olyan fehérje révén, amelyet a daganatsejtek egyik félelmetes fegyvereként ismertek korábban. Mindez a kutatók szerint új távlatokat nyithat a sérült agyszövet helyreállításában.