Csaknem kétszer annyit lehet keresni Budapesten, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványából. Tavaly a fővárosban lakók átlagosan havonta nettó 226 ezer forintot vihettek haza, 1,9-szer annyit, mint az ország északkeleti csücskén élők, akik 118 ezer forintért dolgoztak. A Borsod-Abaúj-Zemplénben, Nógrádban és Békésben munkát vállalók sem számíthatnak sokkal több pénzre: a fővárosiak keresetének 60 százalékát sem érik el.
[caption id="" align="alignleft" width="600"]
A fejlettebb régiókban többen dolgoznak Fotó: Kormány.hu[/caption]A jövedelmi helyzet a délnyugati térségben már jobb, de Zala, Somogy és Baranya lakóinak 140 ezer forintos keresete is elmarad a nemzetgazdasági átlagtól. Tolna és Vas megyében már ennél 20 ezerrel többet vihetnek haza, de a 175 ezres országos átlaghoz képest igazán jól az északnyugati régió lakói élnek. Az iparosodottnak számító Győr-Moson-Sopronban, Komárom-Esztergomban és Fejér megyében dolgozók több pénzt vihetnek haza, mint akik Pest megyében vállalnak munkát.
De nem minden az ipar. Igaz ugyan, hogy Győr-Moson-Sopronban és Komárom-Esztergomban 7 millió forint feletti az egy főre jutó éves ipari termelés, Komáromban és Fejérben is 5 millió feletti a termelés – ami nagyban hozzájárul a magasabb keresetekhez –, miközben a délkeleti térségekben 1,3-1,6 millió körüli. Ugyanakkor Budapesten sem sokkal magasabb, 1,6 millió forintos értékével az egyik legalacsonyabb országos szinten.
Északnyugaton pedig már nem is lehet olyan embert találni, aki ne dolgozna. Az ottani megyék többségében 2 százalék alatti a munkanélküliségi ráta, szemben az ország keleti felével, ahol 8-9 százalékot is láthatunk, azzal együtt, hogy a közfoglalkoztatás inkább ezekben az elmaradottabb térségekben terjedt el. Győr-Moson-Sopronban, Vasban és Veszprémben gyakorlatilag mindenki dolgozik, északkeleten azonban nemcsak duplázódna a munkanélküliségi ráta, ha nem lenne közfoglalkoztatás, hanem még nagyobb mértékben növekedne.
A foglalkoztatási ráta Budapesten a legmagasabb, meghaladja a 64 százalékot, és a szintén magas egy főre jutó GDP-vel rendelkező országrészekben jár még 60 százalék felett a mutató, délen és északkeleten azonban nem ritka az 55 százalék alatti szám. A legalacsonyabb foglalkoztatási rátát, 51,6 százalékot Nógrád megyében mérték, Borsod-Abaúj-Zemplénben pedig 54 százalékot mutattak ki.
Eltérő vállalkozási adatok
Az országon belül Budapesten jut a legtöbb, 223 vállalkozás ezer lakosra, elsőre meglepő módon azonban éppen az elmaradottabb, alacsonyabb egy főre jutó GDP-t produkáló országrészeken találhatunk még magas számokat. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében még 200 felett van az ezer főre jutó vállalkozások száma, de Bács-Kiskun és Békés is csak kicsivel alacsonyabb számokat produkál. A fejlettebb, északnyugati régióban 130–160-as számokat láthatunk, délnyugaton pedig 160–180-as értékeket. A meglepő számok mögött az állhat, hogy a fejletlenebbrégiókban sok a kényszervállalkozás.
régiókban sok a kényszervállalkozás. A fejlettebb régiókban többen dolgoznak Fotó: Kormány.hu -->
