Egy Kaspersky Lab által készített ipari kiberbiztonsági felmérés szerint a külsőleg elérhető ipari ellenőrzési rendszerek (ICS – industrial control system) 92 százaléka nyílt és védtelen internetes kommunikációs szabványt használ.
A rendszerek sérülékenysége 2010 óta ráadásul csaknem a tízszeresére nőtt, ezzel kiszolgáltatva a rendszert használókat a kiberbűnözőknek. A helyzetet árnyalja, hogy egy másik, az Ernst&Young által összeállított Global Information Security Survey című jelentés alapján az energia- és közüzemi cégek 42 százaléka még csak fel sem ismeri a kifinomult támadásokat.
Alexander Golubev, az egyik legnagyobb orosz energetikai cég, a Northwest Federal District informatikai szakembere az üggyel kapcsolatban elmondta: nagyon fontos, hogy a cégek biztosítani tudják a folyamatos működésüket, beleértve egy esetleges kibertámadás okozta kiesést.
A britek is felvették a kesztyűt
Hogy az esetleges kibertámadások mekkora veszélyt jelentenek azt leginkább Philip Hammond, a brit kormány pénzügyminisztere fogalmazta meg. Szerinte manapság semmilyen berendezés, még a konyhai vízforralók és a hűtőszekrények sincsenek biztonságban a kibertámadásokkal szemben. Ezért már tavaly év végén bejelentette: a brit kormány 1,9 milliárd fontot (690 milliárd forintot) fordít olyan kapacitások kiépítésére, amelyekkel a kibertérben megtorolható lesznek az ilyen jellegű támadások.
A pénzügyminiszter akkori indoklása szerint az ilyen kiber-ellentámadási kapacitás hiányában Nagy-Britannia "lehetetlen választás elé kerülne: vagy nem vesz tudomást a kibertámadások pusztító következményeiről, vagy katonai válaszcsapáshoz folyamodna”. Szerinte az "ellenséges külföldi tényezők" olyan módszerek kifejlesztésén dolgoznak, amelyekkel működésképtelenné lehet tenni például a brit légiforgalmi irányítást vagy a teljes brit áramszolgáltató hálózatot.
