Nyereséges lett tavaly is az MNB
Tavaly 54 milliárd forintos nyereséget ért el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a 2015-ös csaknem 100 milliárd után, ami többek között a kamatkiadások csökkenésének, a bankok nagyobb mértékű állampapír-vásárlásának, a lakossági hitelek forintosításának, valamint a jegybanki eszköztár átalakításának köszönhető. A nyereségben kulcsszerepet játszott idén is, hogy a devizatartalék bekerülési árfolyama tovább emelkedett, minden bizonnyal meghaladva a 300 forint/eurós szintet. A jegybank elemzése szerint a realizált árfolyameredmény 95 milliárd forintos nyereséget mutatott. A devizatartalék átértékelődése nélkül úgy látszik, hogy az MNB nem termelne nyereséget annak ellenére sem, hogy jelentősek a kamatmegtakarítások. „A háztartások sérülékenységének csökkenéséhez hozzájárult, hogy a forintosításnak köszönhetően lényegében megszűnt a háztartások árfolyamkitettsége és törlesztőrészletének ingadozása” – állítják az MNB szakértői.
A jegybank eredménytartaléka 2013 elején mindössze 7 milliárd forint volt, azaz egy nagyobb mértékű veszteség esetén már költségvetési térítés vált volna szükségessé annak finanszírozására, ami az államadósság mellett a költségvetési hiányra is negatívan hatott volna. Az MNB tanulmánya szerint a 2013-as és 2014-es nyereséget teljes egészében az eredménytartalékba helyezték, így a stabilan emelkedő tartalék és a 2015-ös kimagasló eredmény lehetővé tette az osztalékfizetést a költségvetés számára. Arról még nem döntöttek, hogy a tavalyi nyereséget befizetik-e a büdzsébe.
A kamatcsökkentések és az egyéb jegybanki intézkedések összességében azt eredményezték, hogy 2016-ban a jegybank forintkamat-kiadása 50 milliárd forint alá csökkent, ami fele a 2015-ösnek, és töredéke a 2012-ben mért 350 milliárd forint feletti csúcsnak. (Az MNB kamatkiadása 2012 augusztusa és 2016 decembere között közel 1000 milliárd forinttal, a GDP mintegy 3 százalékával lett volna magasabb a 2012. augusztusi,
7 százalékos kamatot feltételező pályához képest.) Az eszköztár folytatódó átalakítása támogathatja az önfinanszírozási program mérlegszűkítő hatását, és így az MNB kamatkiadásainak mérséklődését eredményezheti.
