Magyar gazdaság

140 ezren vonhatók be a piaci foglalkoztatásba

A tavaly év végére 700 ezer főre csökkenő munkaerő-kapacitás közel 20 százaléka, vagyis 140 ezer ember vonható be rövid távon a piaci alapú foglalkoztatásba a jegybank szerint.

Habár az elmúlt években nagyot csökkent a magyar munkaerő-tartalék, továbbra is sok embert tudnának bevonni az elsődleges piacra a vállalatok.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzéséből kiderült, hogy érdemi kihasználatlan munkaerő-kapacitás áll rendelkezésre a piaci alapú foglalkoztatás szempontjából. (Azok tartoznak ebbe a csoportba, akiknek nincs munkájuk, aktívan keresnek állást és munkába is tudnának állni két héten belül.) Ugyanakkor a munkaerő-tartalék szintje még meghaladja a válság előttit. Nagy részük egyelőre nem jelenik meg a piacon, illetve jelenleg nem feltétlenül képes kielégíteni a vállalatok munkaerőigényét, mert vagy nem elég képzett, vagy nem ott lakik, ahol szükség lenne rá – a mobilitás pedig nem jellemző ezekre a csoportokra.

A jegybank tanulmánya szerint az erős munkaerő-kereslet mellett a tavalyi év végére 700 ezer főre csökkenő munkaerő-kapacitás közel 20 százaléka vonható be rövid távon a piaci alapú foglalkoztatásba. A termelésbe való bevonást ugyanis érdemben nehezíti – a területi egyenlőtlenségek mellett – az alacsony végzettségűek viszonylag magas aránya. A foglalkoztatói igényeknek megfelelő készségek és képességek elsajátítása, illetve fejlesztése, valamint az átlagos iskolai végzettség emelkedése növelné a piaci alapú foglalkoztatásban való elhelyezkedés valószínűségét. A vállalatok pedig az erősebb munkaerő-kereslet következtében növelhetik a ledolgozott munkaórák egy főre jutó mennyiségét.

A munkanélküliséghez hasonlóan a bevonható inaktívak száma a piaci alapú foglalkoztatás és a közfoglalkoztatás bővülésével – akik 200 ezren vannak, annyian, mint a munkanélküliek – alacsony szintre csökkent. Hazánk mellett Lengyelországban kiugró az alulfoglalkoztatottak és a bevonható inaktívak együttes hozzájárulása a kihasználatlan munkaerő-kapacitáshoz, létszámuk összesen a munkanélküliség háromnegyedével megegyező mértékű.

[caption id="" align="alignleft" width="690"]A közfoglalkoztatási programok átalakítása pozitív változást hozhat. Fotó: Teknős Miklós A közfoglalkoztatási programok átalakítása pozitív változást hozhat. Fotó: Teknős Miklós[/caption]A foglalkoztatáson belül még két nagyobb létszámú csoport is azonosítható, ezek a hazai versenyszféra álláshelyeinek betöltésével érdemben hozzájárulhatnak a gazdaság élénküléséhez. A nagyobbik csoportot a közfoglalkoztatási programokban részt vevők alkotják, akik jellemzően nem a versenyszférában dolgoznak, és a jelenlegi munkaköreikben általában alacsonyabb hozzáadott értéket termelnek. „Eddig nem volt jellemző a közfoglalkoztatottak tartós beáramlása a piaci alapú foglalkoztatásba, de – továbbra is magas munkaerő-kereslet mellett – a közfoglalkoztatási programok átalakítása pozitív változást hozhat az elkövetkező időszakban” – vélik a jegybank szakértői.

A másik ilyen csoport a külföldön foglalkoztatottak több mint 100 ezres csoportja, akik nem járulnak hozzá a hazai termeléshez, így szintén kihasználatlan munkaerő-kapacitást jelentenek a piaci alapú foglalkoztatás szempontjából. A külföldön dolgozók hazai munkaerőpiaci integrációja csak célzott ösztönzők segítségével lehetséges, emiatt őket is elsősorban hosszabb távon tekinti a jegybank bevonhatónak a hazai piaci alapú foglalkoztatásba. Az anyag megjegyzi: mind a közfoglalkoztatottak, mind a külföldi telephelyen foglalkoztatottak száma enyhe csökkenést mutatott 2016 második fél évében.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek