Bronzérmes Magyarország az adóelvonásban az egyedülállók tekintetében, a családok azonban sokkal jobban járnak. Nem csoda, hogy a kormány igyekszik csökkenteni a munkát terhelő adók mértékét, hiszen a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss kutatása szerint Magyarországon az egyik legnagyobb a foglalkoztatást terhelő elvonások mértéke. Az OECD-országok közül nálunk a harmadik legmagasabb a bérekre rakódó terhek mértéke a gyermektelen munkavállalóknál, a teljes munkaerőköltség 48,2 százalékát tette ki 2016-ban, ennél csak Németországban (49,4 százalék) és Belgiumban (54) magasabb. Szorosan utánunk Franciaország következik, 48,1 százalékos terheléssel. Vagyis továbbra is igaz, hogy egy forint nettó fizetésre csaknem ugyanennyi és járulék rakódik Magyarországon.
Az OECD-országok közül Chile (7 százalék), Új-Zéland (17,9) és Mexikó (20,1) büszkélkedhet a legalacsonyabb terheléssel. Egy év alatt 35 országból 20-ban növekedtek az adók, 14-ben csökkentek, egy országban, Chilében pedig változatlanok maradtak. Jelentős adóemelést Görögországban hajtottak végre, több mint 1 százalékpontosat, a legnagyobb adócsökkentőnek pedig Ausztria (mínusz 2,47 százalékpont) és Belgium (mínusz 1,32) bizonyult tavaly a munkát terhelő adók mérséklése miatt. Magyarország is a top adócsökkentők között szerepel, épp a 3. helyen, 0,8 százalékpontos vágással, de ez még nem volt elég ahhoz, hogy lekerüljön az elvonási lista dobogójáról.
Ha az egykeresős és gyermekes családokat vizsgáljuk, akkor Magyarország már nincs a legnagyobb adóztatók között. Ha csak az egyik szülőnek van állása egy kétgyermekes családban, akkor 33,7 százalékos az adóterhelési arány hazánkban, ami a 11. helyezést jelentette. Itt csak Franciaországban mértek 40 százalékos szintet, minden más országban alacsonyabb. A családokat számos ország igyekszik támogatni, Ausztria, Portugália és Belgium a három legnagyobb adócsökkentő tavaly, ha a kétgyermekes családokat vizsgáljuk, Magyarország a negyedik lett 1,6 százalékpontos vágással.
Az alacsony keresetűek (az átlagkereset kétharmadáért dolgozók) adóztatásában azonban Magyarország minden más tagállamot megelőz. Az egykulcsos adórendszer miatt – amely nem biztosít semmilyen kedvezményt az alacsony keresetűeknek – az átlagossal megegyező, 48,2 százalékos terheléssel szembesülnek a kevés pénzt keresők. Ennél még a két második legnagyobb, a belga 47,5 vagy a német 45,3 százalékos szint is alacsonyabb.
Az átlagnál kétharmaddal többet keresők adóztatása viszont már nem kiugró nálunk. Mivel rájuk sem vonatkozik semmilyen eltérő szabály Magyarországon, a 48,2 százalékos szintünk nem számít kiugrónak, hiszen számos országban progresszív az adóztatás, a magas jövedelműeknél Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Svédországban, Németországban és Ausztriában is meghaladja az 50 százalékot az elvonás.
A következő években az adóék mértékének csökkenésére lehet számítani Magyarországon, hiszen a kormány tavaly döntött egy járulékcsökkentési programról, amely több százalékponttal mérsékelheti az adóéket. Ezzel már a gyermektelen háztartások tekintetében valószínűleg nem leszünk az adóztatási dobogón, persze ehhez az is kell, hogy a többi ország ne csökkentse gyorsabb ütemben a terheket. Az alacsony keresetűek adóztatása azonban minden bizonnyal így is a legmagasabbak között marad.
