Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) előzetes felmérése szerint 2016-ban 8,6 százalékos volt az emelkedés az előző évi tényadatokhoz képest. (Az AKI adatgyűjtése nem a teljes agrártermelői kört, hanem a 19 főnél többet foglalkoztató cégeket fedi le, ezek az utóbbi években a mezőgazdaság árbevételének 63-64 százalékát adták.)[caption id="" align="alignleft" width="600"]
Kép: Mészáros János[/caption]
A tavalyi növekedésen belül az átlagnál jobban, 9,4 százalékkal emelkedett az alaptevékenységre jutó beruházások értéke, ennek felét a növénytermesztési fejlesztések vitték el, miközben az állattenyésztésre a fejlesztési források 38,7 százalékát költötték az agrárvállalkozások. Az alaptevékenységen kívüli – például élelmiszeripari, energetikai és szolgáltatói – üzletágakra az összes beruházási pénz 6,4 százalékát fordították, vagyis a 2015-ös 7,1 százalékhoz képest arányaiban némileg kevesebbet.
Tavaly jelentősen csökkent a támogatásból fedezett beruházások értéke: a 2014-es 17,7 százalékról 2015-ben 9,3, tavaly pedig 0,6 százalékra. Ezt elsősorban a különböző fejlesztési programok meghirdetésénél, illetve a támogatási döntéseknél tapasztalható késlekedések okozták. Az AKI-nak nyilatkozó vállalkozások fejlesztéseiket 81,9 százalékban saját forrásból, 5,9 százalékban pedig bankhitelből valósították meg, a lízingelt berendezések aránya 10,8 százalék.
A támogatások hatása mindezek ellenére látszik a tavalyi adatokból is, hiszen a legnagyobb, 36,2 százalékos növekedésről az ültetvények és erdők beruházásainál számoltak be az agrártermelők, az AKI szerint nem kis részben az Ültetvénytelepítés támogatása öntözés kialakításának lehetőségével című kertészeti pályázatnak köszönhetően. Idén vélhetően megugranak az agrártermelők élelmiszeripari beruházásai, a Miniszterelnökség ígérete szerint ugyanis prioritásként kezelik a Vidékfejlesztési program mezőgazdasági termékek feldolgozását segítő pályázatát.
Nem az ár az elsődleges
A magyar vállalatok beszerzéseinek volumene mintegy 7,5 százalékkal nőtt az első negyedévben. A Táblázat.hu adatai szerint nagyarányú volt a növekedés az építőipari gépek, berendezések piacán, de a mezőgazdasági gépek iránt is jelentősen megnőtt a kereslet 2016-hoz képest. A portál szerint, míg egy-két éve az ár volt a meghatározó tényező, most előtérbe kerülnek más szempontok, mint az eszköz várható élettartama, fenntartási költsége, szervizigénye.
Az agrártermelők 2016-os beruházásainak legnagyobb hányadát a gépek és berendezések beszerzésére fordított összegek tették ki. A fejlesztési pénzek 45,8 százalékát fordították erre a célra, ennek köszönhetően a gépek és berendezések állománya negyedével emelkedett az előző évihez képest. A növekedés az AKI szerint annak a következménye, hogy a kapacitásbővítés helyett tavaly a géppark korszerűsítése és a technológiai újítások voltak az elsődleges szempontok. A versenyképesség növeléséhez szükséges fejlesztésekkel elsősorban a nagyobb méretű vállalkozások, közülük is főleg a növénytermesztési profilú cégek tudtak élni. Jellemző, hogy növénytermesztési beruházásokra 18 milliárd forinttal, vagyis közel 50 százalékkal többet, állattenyésztési beruházásokra pedig 11 milliárd forinttal, ötödével kevesebbet költöttek az AKI-nak adatot szolgáltató cégek 2016-ban.
