Kiküszöbölhető emberi hibák
Nem véletlen, hogy a vállalatok egyre nagyobb számban igyekeznek ellenőrzés alatt tartani az informatikai (IT) rendszerüket és az azt használó dolgozókat. Felmérések szerint ugyanis az IT-rendszerek hibáinak 73 százaléka vélhetően emberi mulasztásra vezethető vissza – nyilatkozta a Világgazdaság megkeresésére Hargitai Zsolt, a NetIQ Novell SUSE Magyarországi Képviselet üzletfejlesztési igazgatója. A társaság rendelkezésére álló adatok azt mutatják, hogy világszinten az adatszivárgási esetek 63 százalékánál közrejátszott a jelszavak nem megfelelő kezelése, többek között a gyenge vagy ellopott jelszó. A NetIQ tudomása szerint kifejezetten erre a területre irányuló, hazai kutatási adatok nem elérhetők. A jelenség azonban értelemszerűen érint minden olyan céget, ahol az alkalmazottak bizalmas adatokkal dolgoznak, ez Magyarországra ugyanúgy igaz, ahogyan a világ többi pontjára. Az IDC elemzőcég 2019-ig évi
7 százalékos növekedést jósol a személyazonosság- és hozzáférés-kezelési (Identity and Access Management, IDM) szoftverek esetében, ami nem véletlen, hiszen ezek többek között az ilyen jellegű felhasználói hibák kiküszöbölésében is fontos szerepet játszanak.[caption id="" align="alignleft" width="600"]
Kép: Shutterstock[/caption]
Magyarországon nem hoztak nyilvánosságra olyan esetet, ahol a felhasználó hibájából szivárogtak ki adatok. Ugyanakkor a NetIQ szakértői kiemelték, hogy hazánkban egyelőre nem kötelezi előírás a vállalatokat arra, hogy közzétegyék az ilyen jellegű eseteket és a körülményekre, felelősökre vonatkozó információkat. Ez változni fog 2018. május 25. után, amikor már minden vállalatra kötelező érvényű lesz az új európai adatvédelmi rendelet, a GDPR. Ez előírja, hogy a cégek minden adatvédelmi incidensről kötelesek tájékoztatni a hatóságokat és az érintetteket, akiknek az adatai kiszivárogtak.
Az IDM-megoldások elsősorban a jogok menedzselésére alkalmasak, ezek viszont napjainkban már nem elegendők a biztonság fenntartásához – mutatott rá Hargitai Zsolt. Szükség van mellettük olyan Identity Governance- (IG) termékekre, amelyekkel azt is lehet ellenőrizni, hogy kinek mihez van hozzáférése, s ha változtatásokra lenne szükség, képesek átadni az ehhez szükséges információkat az IDM-szoftvernek. A NetIQ szakértői szerint úgy valósítható meg a felhasználói hibákat a legnagyobb mértékben kivédő stratégia, ha az IDM-termékek funkcióit az IG-eszközök képességeivel egészítik ki. Az ilyen átalakítások esetében a tipikus projektek mérete 5 és 50 millió forint közé esik.
Ehhez első lépésként a személyazonosságokat és az igényelhető jogosultságokat kell felmérni és katalogizálni, majd a pontos kapcsolatokat a felhasználók, az alkalmazások, a fiókok, a szerepek és a kiosztott engedélyek között. Azaz össze kell gyűjteni, hogy milyen felhasználók milyen elérésekkel rendelkeznek a vállalaton belül. Következő lépésként egy olyan rendszert érdemes kialakítani, amelyben folyamatosan ellenőrizhető, hogy ezek a hozzáférések még mindig megfelelők-e, vagy esetleg már elavultak. Ehhez személyazonosság-alapú házirendeket kell létrehozni, és rendszeresen értékelni a kockázatokat. Segíti a folyamatokat, ha automatizáltan működő eszközöket használnak a jogosultságok beállításához, valamint a kihágások és kivételek észleléséhez. Mivel az üzleti vezetők fontos szerepet játszanak a folyamatban, harmadik lépésként célszerű olyan felületet bevezetni, amelyet ők is egyszerűen és kényelmesen használhatnak, és lehetővé teszi számukra, hogy könnyen átlássák és jóváhagyják, illetve ellenőrizzék a hozzáféréseket.
