Jöhetnek a Budapest–Belgrád beruházás tenderei
Készül a magyar és a szerb főváros közötti vasúti fejlesztés finanszírozási terve, az idén kiírhatják a közbeszerzéseket.
A parlament tegnapi zárószavazásán elfogadták a Budapest–Belgrád vasútvonal felújításának beszerzési szabályzatát, amely már tartalmazza a Brüsszel által kért módosításokat. llyen például, hogy a projekt közbeszerzései nyíltak legyenek, felhívásai az EU hivatalos internetes felületén jelenjenek meg, jogorvoslatuk pedig az uniós szabályok szerint történjen. Szerepel benne, hogy az ajánlatokat a MÁV Zrt. kéri, a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. feladata pedig a lebonyolítás lesz. A szabályzat esetenként szigorúbb az uniós elvárásoknál, de megengedi, hogy a projekt tervezője és kivitelezője EU-n kívüli legyen.
„Viszont a beruházás miatt nincs kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen” – jelentette ki a fentieket ismertető Pafféri Zoltán, a zrt. vezérigazgatója a Hungrail tegnapi konferenciáján. Mint mondta, egyeztetés folyik arról, hogy egy nemzetközi szerződés – mint a felújítást rögzítő magyar–kínai megállapodás – megfeleljen az uniós szabályoknak.
„Már készül a projekt finanszírozási terve. A választott konstrukciónak kedvezőbbnek kell lennie minden más megoldásnál” – közölte. Mint a Világgazdaság kérdésére elmondta, e legkedvezőbb konstrukció egy kínai hitel lenne az erről kötött megállapodás alapján. A fővállalkozóra a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. ír ki pályázatot, még ebben az évben. A tendereztetés egy, a tervezés és az engedélyezés két, a kivitelezés három évig tarthat. A pálya az átépítés alatt is üzemelne. Valószínűleg először a második vágányt fektetik le a módosított nyomvonalon, és csak ezután látnak hozzá az eredeti vágányhoz, hogy ne akadályozzák a forgalmat.
A felújításra a Kína és a kelet-európai országok között 2013-ban létrehozott Egy övezet, egy út együttműködés keretében kerül sor. Célja, hogy a kínai konténerhajók árujának egy része vasúton jusson el Európa szívébe. Ehhez a Pireusztól Belgrádon át Budapestig vezető pályának alkalmasnak kell lennie a 740 méteres vonatok közlekedtetésére, és az óránként 160 kilométeres sebesség garantálására. Bírnia kell a 225 kilonewtonos tengelyterhelést, és ECTS 2 európai vonatbefolyásoló rendszerrel is rendelkeznie kell. A felújítással három órára csökken a Budapest és Belgrád közötti – ma nyolc órán át tartó – út, amelyet még sok helyen jelentős sebesség-, illetve tengelyerheés-korlátozás hosszabbít meg. „A 166 kilométernyi pálya felújítása a terveknek megfelelően 472 milliárdba kerülne, nem szaladtak el a költségek” – cáfolta Pafféri Zoltán az aggályokat. Egy közel 80 milliárdos plusztételt ugyanis új elemként a vasútnak a soroksári Duna-partról Kelenföldig való bevezetése okoz, mindez pedig az áfával és a hitelkamattal nőhet a sajtóban olvasható 750 milliárdra. A beruházás szintén megkérdőjelezett megtérülése kapcsán a vezérigazgató a makrogazdasági szintű megtérülés, a másodlagos gazdasági hatás fontosságát emelte ki. Ilyen, ha a beruházás révén nő az áru- és személyszállítás, vagy ha logisztikai szereplők, összeszerelők létesülnek a vonal mentén.
