A beruházásoknál látszódik egy nagyobb boom, a fogyasztások helyett inkább most ez húzza a növekedést – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője negyedéves makrogazdasági előrejelzéseik ismertetésekor. Ennek megfelelően növelték is az idei évre vonatkozó GDP-prognózisukat: az eddigi 3,6 százalékos bővülés helyett idén már 3,9 százalékos GDP-növekedést, míg jövőre – az új autóipari kapacitások üzembe helyezésével – 4,1 százalékos bővülést várnak.
Suppan szerint a régióval együtt mozog a magyarországi növekedés, amit erősít a lakáspiaci boom: az építési engedélyek száma megugrott (ehhez képest az átadott lakások száma még nem), ami már meg fog jelenni az idei számokban. A fogyasztás idei növekedésére adott prognózisát a Takarékbank ugyanakkor visszább vette, jelenleg 2017-re 3,8 százalékos bővülést várnak, míg a jövő évre 4,8 százalékot. Ebben jelentős pozitív kockázatokat is látnak, köszönhetően a bérnövekedéseknek. Hozzátette, hogy a későbbiekben a fogyasztás felfutása még inkább hozzá fog járulni a növekedéshez.
A beruházások tolják a GDP-t
Döntő mértékben a beruházások fellendülése okozta a gyorsulását. Suppan szerint az erős tavalyi második negyedéves bázis és munkanaphatás miatt az idei második negyedévben lassulásra lehet számítani, ugyanakkor a harmadik-negyedik negyedéves bázis miatt fokozatosan újra felgyorsul majd a növekedés: az év végén akár 5 százalék környékére is felmehet a növekedés üteme.
A Takarékbank szerint a beruházások élénkülését a már megjelenő EU-transzferek is támogatták, azonban az ezekhez kapcsolódó beruházások túlnyomó része még csak a közeljövőben indul, így ezek is tovább gyorsíthatják a beruházásokat. Úgy vélik, hogy az állami beruházások a közeljövőben futhatnak fel, míg az igen jelentős autóipari beruházások mellett a versenyszféra beruházásait is több tényező támogatja. Elmondta, hogy saját becslése szerint – a sajtóban megjelent hírek alapján – 1200 milliárd forint volt a tavalyi évben a bejelentett feldolgozóipari beruházások mértéke – ennek a felét a Mercedes vitte el. A tavalyi 15,5 százalékos visszaesés után az idei évben 24 százalékos bővülést várnak a beruházásokban, azonban ennek a növekedésnek az üteme jövőre 14 százalékra csökken.
Alacsonyabb hiány, csökkenő államadósság
Az elmúlt év végén bejelentett kiadásnövelő intézkedések révén 1,7 százalék lehet a 2017-es államháztartási hiány – ezek nélkül 1 százalék körül alakulhatott volna az idei deficit Suppan szerint. Ez bőven a 2,4 százalékos kormányzati terv alatt van. Az államháztartási hiánycél (2,4 százalék) jövőre már teljesülhet, de ezzel együtt is tovább csökken a GDP-arányos államadósság: 2017 végére 71,8 százalékot, míg 2018 végére 69,4 százalékot várnak. 2022-re Suppan szerint 60 százalék alá csökkenhet a GDP-arányos államadósság, aminek következtében a hitelminősítőknek 4-5 fokozattal feljebb kellene majd minősíteni a magyar államadós-besorolást.
Jövőre is 3 százalék alatt marad az infláció
Az éves üteme az idén 2,5 százalék alatt maradhat (a Magyar Nemzeti Bank 2,4 százalékra csökkentette a korábban várt 2,6 százalékról idei inflációs prognózisát) , s bár a jövő év nagy részében már a 3 százalékot közelítheti, emelkedni fog, de továbbra sem kell komoly árnyomásra számítani – véli az elemző, aki szerint a 2-2,7 százalékos sávban fog mozogni az infláció, amit lefelé nyom az üzemanyagok tavaly év végi magas bázisa. A jövő év elején 2 százalék körül alakulhat, majd „fölpattan”, de így sem fogja elérni a 3 százalékot, ami jó ideig alacsonyan tarthatja még a jegybanki alapkamatot.
Stabil a forint
A bank prognózisa szerint a forint euróval szembeni árfolyama továbbra is a 305-315-ös sávban mozoghat, ugyanakkor a 2017 második felétől lassú erősödésnek indulhat: idén átlagosan valamivel 309 forint felett alakulhat az euróval szembeni árfolyam, azonban ez az év végén már 307 forint körül alakulhat, míg 2018 végére már 305 forintos eurót várnak.
