Növelni kell az újrahasznosítást
Június 30-ig lezárulhat a magyarországi hulladékgazdálkodási közszolgáltatói rendszer átalakítása, amely 2015-ben három fő okból indult. A rendszer veszteséges, és csak folyamatos költségvetési pótlással tartható fenn, Magyarország nem hasznosít újra annyi hulladékot az anyagában, mint amennyit az EU előír, végül pedig sok kiaknázható energia megy veszendőbe a lerakókban. Az átalakítás részeként született állami koordináló szerv feladata lett az országos hulladékgazdálkodási közszolgáltatási terv (OHKT) elkészítése is, amelynek a felülvizsgált, aktualizált változata van terítéken. Az alapelv változatlan: a rendszer hibáit úgy kell orvosolni, a kitűzött feladatait elérni, hogy közben a rezsicsökkentés célja se sérüljön, és lehetőleg több pénzre se legyen szükség.
Problémák pedig vannak az OKHT-ben megfogalmazottak szerint is. Túl sok a közszolgáltató, tevékenységük néhol területileg széttagolt, máshol logikátlan átfedéseket mutat. Egyenlőtlen a nagytérségi rendszerek fejlettsége, de a közszolgáltatás színvonala is. Baj van továbbá a vagyonelemek eloszlásával, rendelkezésre állásával, hatékonyságával és kihasználtságával. A fejlesztések néha koordinálatlanok, a közszolgáltatási díjak nem egységesek. Nagy a társaságok lejárt kintlévősége és vesztesége, sok helyen nincs céltartalék és amortizációs fedezet.
A Magyarországon évente keletkező, mintegy 3,8 millió tonna települési hulladékból csak 2,2 millió tonna kerül lerakókba, becslések szerint ezzel 30-50 milliárd forintnyi érték vész el. Négyszázezer tonna viszont a rákospalotai égetőbe jut, és 1,1 millió tonnát anyagában ismét hasznosítanak. Az újrahasznosítás növelésére fejleszteni kell a begyűjtőhálózatot, újrafeldolgozó üzemeket és válogatókat kell létesíteni. Folyik a házhoz menő gyűjtés országos kiterjesztése mintegy 4 millió lakosra, és a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű (HUHA) fémleválasztójának fejlesztése.
A kormány előírta, hogy meg kell vizsgálni az energetikai hasznosító kapacitás létesítésének lehetőségét. Itt tisztázni kell, hogy mennyi a ténylegesen kinyerhető energia, és milyen technológiát célszerű használni. Ezzel kapcsolatban (is) aggódik a Humusz Szövetség, attól tartva, hogy mivel az uniós célszámok teljesítésére adott 2020-as határidő túl közel van, Magyarországon álmegoldásként a hulladékégetés nyer teret. Közleménye szerint hosszú távon át kell állni a csaknem teljes újrahasznosításra, azaz a körforgásos gazdaságra.
