K evés pénzt mostak tisztára a legújabb rapid adóamnesztia során, és az állam sem lett sokkal gazdagabb az intézkedéssel. A 2017. január–május havi kifizetői bevallások szerint az utólagos adófizetés intézményének keretében összesen 2 069,0 millió forint személyijövedelemadó- és összesen 221,8 millió forint önellenőrzésipótlék-kötelezettséget vallottak be – közölte a Blochamps Capital a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) kapott adatokra hivatkozva. Mivel a befizetett személyi jövedelemadó 10 százalékos volt, ez alapján nagyjából 20 milliárd forintnyi piszkos pénzt moshattak tisztára öt hónap alatt.
Az utólagos adófizetést június végéig lehetett igénybe venni, és a lapunknak korábban nyilatkozó hitelintézetek többsége nem tapasztalt különösebben nagy felfutást az érdeklődésben a határidő közeledtével sem. A lehetőséget egyébként az OTP, az MKB, az Erste, az FHB, a Raiffeisen, az UniCredit és a Gránit Bank kínálta az ügyfeleinek. Nem tolongtak tömegek a másik adóamnesztia-lehetőségnél, a tagi részesedés ingyenes megszerzésénél sem. A „strómantalanítás” a július 4-ig beérkezett adatok szerint összesen 146 céget érintett, az ingyenesen átruházott és így a látókörébe került tagi részesedések névértéke valamivel több, mint 7 milliárd forint volt.
Bár a megkérdezett szakértőnk szerint a szóban forgó üzletrészek valós ügyleti értéke a közölt 7 milliárdos névértéket jelentősen meghaladó nagyságrendű volt, a NAV számára bevételi oldalról érdekes, fél év alatt összesen nagyjából 20 milliárd forintnyi kifehérített vagyon aprópénznek számít ahhoz képest, hogy a szakértőink úgy becsülik, a magyarok külföldön 2000 milliárd forint körüli nem megfelelően leadózott megtakarítást tarthatnak, Magyarországon belül pedig a szürkegazdaság méretét 6,5-7 ezermilliárd forintra teszik. Az akció a korábbi adóamnesztiához, a Stabilitás Megtakarítási Számlához (SMSZ) képest is viszonylag gyengén teljesített, az SMSZ-programban ugyanis végül csaknem 160 milliárd forint fehéredett ki három év alatt.
Az SMSZ népszerűsége egyébként évről évre nőtt, igaz, a feltételei is javultak. 2014-ben még csupán 610, egy évvel később már 721, tavaly pedig 810 számlát nyitottak. Abban az egyéves időtartamban különösen felpörgött a számlanyitások száma, amikor lehetővé tették, hogy már egy év után 10 százalékos mellett felvehessék az ügyfelek a pénzüket. 2015 közepe és 2016 közepe között emiatt 1065 számlát nyitottak, vagyis a kliensek fele ezekkel a feltételekkel mosta tisztára a pénzét, nagyjából 84,4 milliárd forintot.
Hogy pontosan mennyit nyer az állam az SMSZ-szel, még nem tudni. Nem világos például, hogy mennyi adót fognak fizetni az ügyfelek, a fennmaradó időszakban betett megtakarításokat ugyanis másképp adóztatják, akár el is engedhetik a teljes közterhet. Ha valaki három éven belül veszi fel az SMSZ-ről a pénzt, akkor a kamatadó kétszeresét – vagyis 30 százalékot – vonnak le a kifizetésből, ezt követően évről évre csökken a közteher. Három és négy év között a normál – jelenleg 15 százalékos – adó terheli a megtakarításokat, négy év után ennek a felét kell befizetni, öt év eltelte után pedig adómentessé válik a pénz. Az eredeti elvárásokat az SMSZ sem váltotta be egyébként sem a befizetés volumenét, sem az elért befektetők számát tekintve, bár kétségkívül az utóbbi 13 év talán túlzottan is gyakori, tíz adóamnesztiája közül ez volt a legnagyobb érdeklődést kiváltó konstrukció – hangzott el a Blochamps Capital ügyvezető igazgatójának, Karagich Istvánnak az előadásában a VIII. Magyar privátbankári konferencián.
