Nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma

Idén májusban az előző év azonos időszakához képest a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 6,0, naptárhatástól megtisztítva 5,4 százalékkal nőtt – áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentésében.

A KSH-jelentés kitért rá: az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 2,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 9,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben 4,3 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. A januártól májusig tartó forgalom – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 3,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.

A kiskereskedelmi forgalom növekedése annak köszönhető, hogy folyamatosan emelkednek a bérek, jövedelmek Magyarországon – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Kiemelte: a kereset-növekedés kétharmadából a fogyasztás emelkedik, egyharmadát a lakosság megtakarítja. A miniszter úgy értékelte, mindkét folyamat jó és hasznos. Az egyik növeli a gazdaság teljesítményét, erősíti a gazdaság azon elemeit, amelyek a belső piacra termelnek. A másik hozzájárul ahhoz, hogy a megtakarításokból beruházások legyenek.

A minimálbér és a garantált bérminimum növekedése alapvetően azokat az alacsony keresetű csoportokat segítette, akiknél nagyobb arányt tesz ki az élelmiszerek vásárlása. Arra számítanak, hogy a lendületes bérnövekedés hatására a következő hónapokban az élelmiszerek fogyasztása növekedni fog – tette hozzá. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: a májusi adatok azt mutatják, hogy megalapozott az idei 4 százalék feletti magyar gazdasági növekedési várakozásuk.

„A bővülés üteme nagyjából összhangban van a béremelkedések szintje alapján várttal” – véli Virovácz Péter, az ING elemzője. A szakember hozzátette: a pozitív meglepetés különösen annak fényében adhat okot a bizakodásra, hogy a májusi gyors bővülés a tavalyi év azonos időszakának magas bázisa mellett valósult meg. Emellett lefelé húzhatta a várakozásokat, hogy a korábban vártnál kisebb szerepet játszhat az idei növekedésben a lakossági fogyasztás az első negyedéves GDP részletes adatai alapján.

Végül megjegyezte: a pozitív meglepetés felfelé mutató kockázatot jelenthet a második negyedéves növekedésre vonatkozóan, hiszen ez alapján a lakossági fogyasztás bővülése már jobban hozzájárulhat a növekedéshez mint az első negyedévben. „Az idei év egészét tekintve a májusi értéknél valamivel alacsonyabb éves átlagos növekedési ütemre számítanak a kiskereskedelmi forgalmat illetően, egyrészt a szolgáltatások fokozatos előtérbe kerülése, valamint a fűtött lakáspiaci kondíciók miatt” – jelentette ki.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint idén várhatóan 10 százalék feletti lesz a reálbérnövekedés. Az előző hónapokban 11 éves csúcsra ugró fogyasztói bizalom, a háztartások pénzügyi vagyonának meredek növekedése a következő hónapokban tovább gyorsíthatja a kiskereskedelmi forgalom bővülési ütemét, így idén 4-4,5 százalékos növekedésre számít a kiskereskedelemben a szakember. A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, így a vendéglátás, belföldi turizmus, szabadidő, szórakozás, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani. 2010 óta 21,3 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom – közölte Suppan.