A 2014–2020-as fejlesztési ciklusban a kutatás-fejlesztés és az innováció (KFI) területén eddig 383 milliárd forint európai uniós, valamint 164 milliárd hazai forrásról született támogatói döntés – közölte a Világgazdaság megkeresésére a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH). A hétéves időszakot tekintve ez 54, illetve 32 százalékos kötelezettségvállalást jelent, hiszen az évtized végéig hozzávetőleg 1200 milliárd forintos keret áll rendelkezésre KFI-célokra: mintegy 700 milliárd EU-s, illetve 500 milliárd állami pénz.
Forrás: MW
Noha ezek a részeredmények azt mutatják, hogy a kutatás-fejlesztési és innovációs források odaítélése időarányosan jól halad, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavaly 427,2 milliárd forintos ráfordítást mért a területen, ami a mindössze 1,22 százalékának felel meg a 2015-ös 1,39 százalékos mutató után. Az NKFIH lapunknak hangsúlyozta, ez elsősorban annak tudható be, hogy tavaly már nem történt kifizetés a 2007–2013-as uniós ciklus pályázataihoz kapcsolódóan, a 2014–2020-as időszak keretében jelentősen megnövekedett uniós és hazai kifizetés pedig még nem generált olyan mértékű forrásfelhasználást, amely a statisztikákban is visszatükröződik. A KSH ugyanis nem a kifizetést, hanem a tényleges felhasználást méri, a projektek viszont hosszabb időt, akár több évet is igényelhetnek, és nem illeszkednek a naptári évhez, ezért a tavaly kifizetett összeg csak részben jelenik meg a KFI-ráfordítások 2016-ra vonatkozó adataiban.
A kutatás-fejlesztési ráfordítások 56 százaléka mögött állt a vállalati szektor tavaly, szemben a 2015-ös 49 százalékos aránnyal. Azt a Pálinkás József által vezetett hivatal sem vitatja, hogy ez az ugrás csak részben magyarázható a versenyszféra megnövekedett befektetésével, inkább az állami ráfordítások mérséklődése áll a háttérben: a tavalyelőtti 162,2 milliárd forint után az elmúlt évben 112,1 milliárd volt ez a mutató. Ahogy az NKFIH is kiemelte, a vállalkozások esetében a műszaki tudományok dominálnak, a ráfordítások 76 százalékának, 242,3 milliárd forintnak ez a terület a kedvezményezettje. A céges KFI-költések visszaesése elsősorban a természettudományoknál érhető tetten, 91,9-ről 54,4 milliárdra csökkent a vonatkozó összeg. Emellett a kutatók száma csaknem ötszáz fővel nőtt tavaly, a teljes létszám azért csökkent a KSH szerint mégis, mert abba beletartozik a kutatók mellett dolgozó segédszemélyzet is.
A hivatal nyomatékosította, hogy a 2016-os statisztika még nem tükrözi, de az NKFI Alapból a 2015-ös 53 milliárd után tavaly 83 milliárd forintot fizettek ki, a hivatal ipari-egyetemi összefogást ösztönző konstrukcióiból pedig nyolc projekt esetében több mint 183 milliárd forintról született támogatói döntés 2015 óta. Ezzel összefüggésben az uniós operatív programok 26,8 milliárd forintos támogatásából jött létre a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ Győrben, Kaposváron, Miskolcon, Kecskeméten és Debrecenben, továbbá az NKFI Alap által biztosított 8 milliárd forintból három közép-magyarországi konzorcium is felállt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Szent István Egyetemen.
A vállalati innováció ösztönzésére 115 milliárd forintot ítéltek oda 2015 óta, a felfedező kutatások éves kerete pedig 2014-ben még csak 5,7 milliárd forint volt, idén viszont már 12 milliárd. Emellett kutatási infrastruktúrára 140 milliárd forint jutott az elmúlt három évben. Lapunk érdeklődésére az NKFIH arról is beszámolt, hogy az uniós KFI-keretprogramban, a Horizont 2020-ban a hazai intézmények és vállalkozások már több mint 42 milliárd forintot nyertek el, a legeredményesebben eddig az információtechnológia, a mezőgazdaság és a közlekedés területén szerepeltek.
