Magyar gazdaság

Megnégyszereződött a hetente kifizetett EU-s pénzek összege

Jelentősen növekedett az uniós pénzek kifizetéséhez köthető bürokrácia hatékonysága. Nem minden területen volt sikeres az átalakítás, a létszámot ugyanis egyelőre nem sikerült csökkenteni – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese egy csütörtöki konferencián.

Amikor az EU-s támogatások felhasználását vizsgáljuk, akkor a 2007 és 2013, illetve a 2014 és 2020 közötti időszakot kell összehasonlítani két ismérv alapján. Egyrészt, hogy mekkora kifizetéseket képes a magyar rendszer teljesíteni: jelenleg 3018 milliárd forintot fizettünk ki az előző ciklus időarányos részén kifizetett 754 milliárddal szemben

– mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese. Hozzátette: a brüsszeli adatok szerint 2 százalék a nem megfelelően elköltött aránya.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese
Fotós: Móricz-Sabján Simon

A bürokráciacsökkentés csak részeredményeket tudott realizálni. Az átalakítási munka befejeződött, amely egy három szintű berendezkedést hozott létre: a miniszteri, a stratégiai döntést közigazgatási nyelvre lefordító, megyékre épülő, illetve a járási szintű állampolgárokat kiszolgáló intézményrendszer jött létre.

A második kérdés, hogy a létrejött intézményrendszer jobb kiszolgálásra képes-e.

Az előző ciklusban a heti átlagos kifizetés 5,8 milliárd forint volt, a mostani ciklusban ez 24 milliárd forintra nőtt. Ez azt jelenti, hogy 10 871 978 ügyfél 12 455 850 egyedi ügyét intézte az államigazgatás, amelyből az ügyek 85 százalékát sikerült 8 napon belül lezárni. Az viszont igaz, hogy a digitalizációval párhuzamban egyelőre nem sikerült érdemben csökkenteni a közigazgatásban dolgozók számát.

Mivel a szolgáltatásokért az állam és az állampolgárok is fizettek, ezért tavaly jelentős díjcsökkentést hajtott végre a kormány, ami 10 milliárd forint megtakarítást eredményezett.

Mi olyan gazdaságpolitikát szeretnénk folytatni, amely kimondva-kimondatlanul protekcionista. Ez azt takarja, hogy minden olyan eszközt meg szeretnénk adni a magyar gazdaság szereplőinek, amit a nyugat-európai országok megadnak

– mondta Csepreghy Nándor. Míg 2010-ben 74 százalékban nyertek közbeszerzést magyar cégek, 2017-ben 81,8 százalék volt a megnyert magyar közbeszerzések aránya.

Korábban a drága nyugati munkaerőt váltották ki a kelet-európai országok olcsóbb munkaerejével. 2014-ig az olcsó munkaerővel vonzottuk be a cégeket, míg azóta inkább a magas hozzáadott értékű munkaerővel csábítjuk a vállaltokat. Ehhez infrastrukturális fejlesztésekre van szükség (autópályák a határig, megyei jogú városok gyorsforgalmi úttal elérése), illetve közművekkel el kell érni a lakosságot nincs olyan 2 ezer főnél nagyobb település, ahol ez nem valósulna meg. Emellett lényeges a szélessávú internet kiépítése, hamarosan nem lesz olyan magyar háztartás, ahol ne lenne elérhető a 30 Mb/s gyorsaságú internet.

Korábban a nyugati országok elsősorban piacként tekintettek a keleti országokra. Nem szeretnénk, ha ez így folytatódna tovább

– hangsúlyozta Csepreghy. Az EU-n belül olyan vitákra lehet számítani, amely érdemben befolyásolhatja a választásokat. Meg kell határozni a saját érdekeket, feladjuk az alárendelt szerepet az érdekképviseletben, illetve lényeges, hogy kinek a szolgálása mellett tette le az esküjét a kormány. Ameddig a térségünk együtt tudja érvényesíteni az érdekeit, addig hatékonyan fel tudunk lépni az EU-n belül.

Csepreghy Nándor uniós pénzek
Kapcsolódó cikkek