A piacnak megvan a felelőssége abban, hogy ott különböző termékek legyenek – jelentette ki Máté-Tóth István, a Budapest Értéktőzsde (BÉT) üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese a Világgazdaság „Megtakarítási trendek – Mit hozhat a jövő?” című konferenciájának panelbeszélgetésén. A megtakarítási szokások átalakulásáról szólva elmondta, úgy véli, hogy vannak olyan kínálati és keresleti elemek, amiken dolgoznia kell a kormánynak és a különböző intézményeknek is.
Takács András, az OTP Bank Vagyonkezelési és Megtakarítási Igazgatóságának ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy vannak nemzetközi példák arra, hogy negatív reálkamatos környezetben is lehet támogatni például az öngondoskodási formákat. Ennek szerinte vannak jelei Magyarországon is. Úgy gondolja, hogy ezt lehetne bővíteni, Hornung Ágnes államtitkár előadásából pedig azt szűrte le, hogy ez a bővülés akár állami támogatással is végbemehetne.
Fotós: Kallus György
Nehéz reálhozamot elérni
Máté-Tóth István szerint ilyen alacsony kamatok mellett az ügyfelek rá vannak kényszerítve arra, hogy nagyobb kockázatot vállaljanak. Ezek az eszközök azonban sokkal kisebb mértékben tudtak nőni, mint potenciálisan nőhettek volna – tette hozzá. A szakember úgy véli, hogy ebben a kamatkörnyezetben nehéz reálhozamot elérni, ez pedig csökkenti az egyéb piacok növekedési potenciálját – részvénypiactól a kötvénypiacig.
Schuszter Péter, a Generali Alapkezelő vezérigazgatója arra a kérdésre, hogy miként lehetne ösztönözni a megtakarítási kedvet, elmondta: a szolgáltatóknak ebben nagyon nagy felelőssége van. Folyamatosan oktatniuk, edukálniuk kell a lakosságot, az ügyfeleket, de a saját dolgozóikat is. Mint mondta, az a tudásszint, ami a szolgáltatók front embereinél van, nem mindig elegendő: az alacsonyan képzett kolléga nem mindig tud megfelelő információkkal szolgálni az ügyfeleknek.
Az adókedvezmények terén visszalépések történtek, azonban a lakáspénztárak esetében voltak előrelépések. „Máshol nem nagyon és ebben nagy felelőssége van a kormányzatnak” – fogalmazott Schuszter Péter. Elmondta, az ingatlanbefektetések elvisznek pénzeket az egyéb befektetési lehetőségektől, ez az MNB statisztikáiban azonban a lakossági megtakarításoknál nem látszódik, abban ezek nincsenek benne.
Mi lesz a lakossági állampapírok magas hozamával?
A lakossági állampapírok hozamait azért tartják magasan, hogy értelmes hozamot érhessen el a lakosság – az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója, Barcza György beszélt erről egy korábbi konferencián. Ebben pedig a pénzintézeteknek is lehet felelőssége.
Schuszter Péter szerint ez nem sokáig marad így, hiszen ez egy olyan termék, amin azért van ilyen magas hozam, hogy az emberek megvegyék, és az állam finanszírozása biztosított legyen. Ez már adott, azonban már egyre kevésbé van erre szükség – tette hozzá.
Takács András szerint sem fenntartható az sokáig, hogy gyakorlatilag két hozamgörbe van. Nem tisztem védeni az ÁKK-t, azonban védhető gazdaságpolitikai célok társultak ehhez a programhoz – mondta az ügyvezető igazgató. Szerinte elkényelmesedtek a bankok, hiszen ez a termék olyan alternatívát nyújt, ami kockázatmentes reálkamatot kínál, amivel szemben nagyon nehéz valós kockázat vállalni.
Máté-Tóth István szerint tőzsdei szempontból nem ez az elsődleges probléma, hiszen kínálati oldalról lehetnének alternatív termékek, amik ezzel versenyeznek. Olyan termékekre van szükség, amelyre valós kereslet van – hangsúlyozta a BÉT vezérigazgató-helyettese.
Oktatásra van szükség
El kell indulnia a lakossági edukációnak – hangsúlyozta Schuszter Péter, aki szerint nem a lakossági ügyfeleknek kellene eldöntetnie, hogy mibe kell befektetni. Ez legyen a profik, például az alapkezelők feladata. Szerintem ez jó irány lenne, az államnak itt kellene beavatkoznia, de ehhez több támogatásra van szükség. Ugyanis ezzel szemben épp a többletfeladatok nőnek, az adminisztráció, és a bankok, biztosítók, különböző alapok sokkal többet foglalkoznak ezekkel, mint kellene – fogalmazott a vezérigazgató.
Az alacsony kamatkörnyezetben sokan másféle lehetőségek, termékek felé néznek, ahogy hozamokat keresnek. Takács András nem lát rá sok esélyt, hogy például a forexes eszközök hosszútávon alternatívákat jelenthetnek. Schuszter Péter ehhez hozzátette, hogy csalók, ügyeskedők mindig is voltak és lesznek is.
