Az e-kormányzat fejlesztésére 2020-ig kétszázmilliárd forintot fordítanak

Az e-kormányzat fejlesztésére 200 milliárd forintot fordít a kormány 2018–20 között – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) budapesti fórumán. Lázár János hozzáfűzte: a cél a hatékonyságnövelés, a bürokrácia csökkentése. A miniszter szerint túl sok embert foglalkoztat az állam, az összfoglalkoztatotti létszámhoz képest Magyarországon ez az arány 20 százalék, míg Csehországban 14, Németországban pedig mintegy 10 százalék. A miniszter utalt arra, hogy a jövő év végére százmilliárd forintból az ország teljes területén lesz a széles sávú internet-hozzáférés.

Úgy véli, azon kell dolgozni, hogy a Kárpátoktól délre Magyarország legyen a legvonzóbb hely a régióban. Ezért a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítése mellett fejleszteni kell a Budapest–Kolozsvár és a Budapest–Krakkó közötti közlekedési lehetőségeket is, meg kell teremteni a Miskolc–Kassa autópálya-összeköttetést. Közúti fejlesztésekre 2500 milliárd forintot, vasúti beruházásokra pedig ezermilliárdot költenek, főként nemzeti forrásokból. Lázár János jelezte: decemberben tárgyal a kormány arról, hogy milyen álláspontot képvisel a soron következő, 2020 utáni európai uniós költségvetésről szóló tárgyalásokon, amelyek jövő tavasszal kezdődhetnek meg – erről a visegrádi országokkal is egyeztetnek. Ő maga azzal kalkulál, hogy a felzárkóztatási alapok megmaradnak, de a visszatérítendő forrásokra helyeződik a hangsúly. Megjegyezte: az uniós források 60 százaléka a kkv-szektorhoz került, ahol gondot okoz a tőkehiány. A kormány célja az erős tulajdonosi középréteg kialakítása, a családi vállalkozások számának növelése. Hozzáfűzte: az uniós források a kutatás-fejlesztési szektorban térültek meg a legjobban, míg a legkevésbé a mezőgazdaságban. A soron következő uniós költségvetési ciklusban is a kutatás-fejlesztést, a vállalkozásalapítást, a munkahelyteremtést támogatná a kormány az EU-pénzekből. A miniszter hangsúlyozta: az uniós forrás nem ingyen kapott pénzt jelent, azt ellensúlyozza, hogy a csatlakozáskor jogokról, például vámokról mondtunk le a piacnyitás érdekében.

Az új évtized 70 százalékos adósságszint alatt

Lázár János célként jelölte meg, hogy a GDP-arányos államadósság mértéke a mostani mintegy 74 százalékos szintről 2019–20-ra 70 százalék alá mérséklődjön. Szerinte a mostani

2 százalékos költségvetési hiány akár nulla közelébe is mérséklődhetne, ha nem lennének fontos társadalompolitikai célok, amelyek forrást igényelnek. | VG