Jövőre is jó teljesítményt nyújthat a magyar gazdaság, ám 2019-re valamelyest felpuhul a növekedés – áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden kiadott előrejelzésében.
A júniusi jelentéshez képest a szervezet 0,1 százalékponttal javította a magyar GDP-előrejelzését, így már 3,9 százalékra emelkedett az idei teljes évre vonatkozó várakozása. A jövő évi számon 0,2 százalékpontot javított a szervezet, azaz 3,6 százalékos gazdasági növekedést vár 2018-ban, egy évvel később pedig 2,8 százalékra lassulhat az ütem.
A szakértők szerint továbbra is az EU-forrásból elvégzett beruházások és a vállalatok kapacitási korlátai határozzák meg a növekedés ütemét, de a béremelésekkel és a foglalkoztatotti bővüléssel alátámasztott belső fogyasztás is pozitívan befolyásolhatja a GDP-t. Az inflációs kockázat viszont a versenyképességet fenyegetheti – figyelmeztet a szervezet.
Az expanzív fiskális politika a következő években is jellemző lehet a magyar gazdaságra. A munkaadókat terhelő társadalombiztosítási járulékok csökkentése és az egységes, 9 százalékos nyereségadó bevezetése mellett prociklikus kiadásokkal fűthetik tovább a gazdaságot, igaz, ez utóbbiak szintje 2019-re a semleges zónába süllyedhet. A két számjegyű béremelések a piacok szűkülését és növekvő inflációs kockázatot hoznak magukkal. Az OECD előrejelzése szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos inflációs célját már 2018-ban elérhetjük, így ekkor prudens makrogazdasági állásfoglalásra lehet szükség.
A jelentésben kiemelik, hogy a magyar bankok ismét profitot termelnek, igaz, még mindig aránylag magas a működési költségük, amit a versenyképességük és a hatékonyságuk növelésével lehetne lejjebb szorítani. Megemlítik, hogy eddig is jelentős lépéseket tettek a nem teljesítő hitelek leépítésére, ugyanakkor a fennmaradó állományt szerintük piaci módszerekkel lehetne hatékonyan kezelni.
A szervezet az előző jelentéséhez képest emelte a világgazdasági növekedés kilátásait is. „A dolgok jelenleg jól néznek ki, de ha nem erősödik jelentősen a magánszektor aktivitása, és nem emelkednek a bérek, akkor nem fogjuk tudni fenntartani a mostani növekedést” – mondta a Reutersnek Catherine Mann, a szervezet vezető közgazdásza. A javulást a monetáris és fiskális stimulusok, valamint a foglalkoztatás növekedése támogatja, ez utóbbi azonban nem jár együtt jelentős reálbér-növekedéssel. „A rövid távú kilátások pozitívak, de egyértelműen megmaradtak a gyengeségek és sebezhetőségek” – fogalmazott Ángel Gurría, az OECD főtitkára, aki szerint a strukturális és fiskális lépésekre kell koncentrálni, reformokat kell bevezetni a termelékenység növelésének elősegítésére.
A jelentésben figyelmeztetnek arra is, hogy kritikus szintet ért el több fejlett és fejlődő országban a lakosság és a vállalatok eladósodottsága, ami középtávon a további bővülés legfőbb akadálya lehet. A helyzet e téren elsősorban Kanadában, Dél-Koreában és Nagy-Britanniában súlyos. A szervezet Londonnak azt tanácsolja, hogy próbáljon a lehető legszorosabb kapcsolatot kialakítani az Európai Unióval a kilépés után, ha csökkenteni akarja annak negatív hatását a gazdaságra. Az OECD a hivatalos brit előrejelzéseknél alacsonyabb növekedést vár: a következő két évben az ütem legfeljebb 1,2, illetve 1,1 százalék lehet, szemben London 1,4, illetve 1,3 százalékos prognózisával.
