Magyar gazdaság

Magyar versenyképesség: a mennyiséggel már nincs gond

Mennyiségi tényezőkben – munkaerő, tőke, megtakarítás vagy épp a beruházások tekintetében – Magyarország már felzárkózott a régióhoz, azonban a minőségi tényezőkben, a felhasználásban még vannak előttünk feladatok – fogalmazott Baksay Gergely, az MNB Költségvetési és versenyképességi elemzések igazgatóságának igazgatója a Világgazdaság „Versenyképesség – Belföldi kereslet és/vagy export?” című konferenciáján.

A minőségi tényezőkkel kapcsolatban példaként Baksay Gergely, az MNB Költségvetési és versenyképességi elemzések igazgatóságának igazgatója az új technológiák adaptációját hozta fel a kkv-szektorban, és az iskolában tanultak rugalmasabb felhasználását emelte ki.

Baksay Gergely, az MNB Költségvetési és versenyképességi elemzések igazgatóságának igazgatója
Fotós: Kallus György

Ledolgozott versenyhátrány a munkaerőpiacon

„2013-tól bekövetkezett a növekedési fordulat Magyarországon, ami elsősorban a munka hozzájárulásán alapult” – mondta Baksay Gergely, hozzátéve, hogy a foglalkoztatottság bővülésének hatása volt a kulcs, ami az eddigi növekedést támogatta. Ez azonban már korlátokba ütközik szerinte, így ennek helyét a termelékenységnek kellene átvennie.

Magyarország a munkaerőpiaci aktivitásban meglévő versenyhátrányát már ledolgozta: a foglalkoztatási ráta meghaladja az uniós, valamint a V4-es átlagot is. Az igazgató hozzátette, hogy a következő kihívás az, hogy növekedjen a munkatermelékenység. Ebben az esetben nem az adott személyek munkájának hatékonyságára kell feltétlenül gondolni, hiszen a tőke hatékony felhasználása is ehhez kapcsolódik. Baksay hozzátette, a munkaerőhöz való hozzáférés az egész régióban romlik, amin a bérszint emelkedése még segíthet. Úgy véli, hogy van még tér további bérfelzárkózáshoz.

A sikeresen felzárkózó országokban a belső megtakarítási ráta magas volt. Baksay Gergely szerint Magyarországon a megtakarítások mértéke már kezdi elérni a felzárkózáshoz szükséges szintet, azonban a beruházási ráta alacsony – az uniós átlagot meghaladja, de a régióét már nem, ugyanakkor ezt támogathatná az ösztönző adórendszer.

Óriási szakadék a kkv-k és a multik között

Magyarországot szerinte egy dualitás jellemzi: a kkv-k és a nagyvállalatok közötti termelékenység különbsége nagyon nagy, ami még a régiós összehasonlításban is jelentős – Nyugat-Európában sokkal közelebb van egymáshoz a közepes méretű cégek és a nagyvállalatok termelékenysége. A kkv-k tehetnek azért, hogy felzárkózzanak Baksay Gergely szerint, aki úgy véli, hogy erre jó példa lenne az innováció. „Nem kell jelentős találmányokra gondolni, néha egy vállalatirányítási fejlesztés is sokat dobhat egy cég működésén” – mondta.

A kkv-k erősödése növelhetné az ágazati diverzifikációt, ami előadása szerint szintén komoly versenyképességi érték, ugyanis Magyarországon kevés ágazat járul hozzá a növekedéshez. Baksay Gergely úgy gondolja, hogy ha a többi ágazat is fel tudna zárkózni az autóipar mellé, akkor az Magyarországnak komoly versenyelőnyt jelentene.

Összességében a munka és a tőke mennyiségi jellemzői 2010 óta javulnak Magyarországon, de további javulásra van szükség a minőségi feltételekben – zárta előadását az MNB igazgatója.

Baksay Gergely VG-konferencia versenyképesség MNB konferencia
Kapcsolódó cikkek