Már az adóhivatali ellenőrzésekben is visszaköszön a szolgáltató koncepció, amelyet az új, 2018. január 1-jétől hatályos adózás rendjéről szóló törvény (Art.) és adózási rendtartás (Ar.) tovább fog erősíteni – nyilatkozta a Világgazdaságnak Heinczinger Róbert, az EY adóellenőrzésekkel és -vitákkal foglalkozó partnere. Egyrészt egyértelműen látszik, hogy a NAV tényleg a segítő arcát mutatja a hibázó adóalanyoknak. Heinczinger Róbert itt Tállai Andrást, az NGM adópolitikáért felelős államtitkárát idézte, aki a Nemzeti Adókonzultáción arról beszélt, hogy az adóhatóság elsődleges feladata nem az, hogy rengeteg megállapítást tegyen és bírságoljon, hanem az, hogy a költségvetés számára járó pénzek minél nagyobb hányada befolyjon.
Tállai szerint a NAV munkatársainak „mesterlövészeknek” kell lenniük, akik ugyan kevesen vannak, de a korábbiaknál pontosabban céloznak. Az EY szakembere szerint ennek a célnak a teljesítésében nagy segítség, hogy egyre több az elektronikusan beküldött és feltöltött adat, a NAV pedig egyre kifinomultabb big data módszerekkel éri el, hogy a diszkrepanciák kiszűrésével valóban célzottan tudja kijelölni, mit érdemes vizsgálni egy-egy adózónál, vagy épp adózók meghatározott csoportjánál. Az adótraffipax is egyre jobban teljesít.
Forrás: Shutterstock
Az új adóhatósági eljárás nagy előnyének tartja Heinczinger Róbert, hogy egyértelműsítve lettek az ellenőrzések típusai, mint ahogy az is nagy könnyebbség, hogy a megbízható adózóknál 180, egyéb jogalanyoknál 365 napos abszolút, tehát nem hosszabbítható határidőt írtak elő a teljes – adott esetben tehát külföldi érdekeltségek áttekintésével járó – ellenőrzés lezárására.
Jól látható az adóviták számának csökkentésére irányuló szándék is a jogalkotó részéről, ám az adópartner szerint itt már nem árt résen lenni. Való igaz, a szabályozás szerint a kiszabott bírság felét kell csak befizetnie az adózónak, ha az elsőfokú határozat megállapításait nem vitatja, ám az EY szakembere hiányolja a bírósági eljárásoknál megszokott középmérték alkalmazását az alapbírság meghatározásánál, amelyet a súlyosbító és enyhítő tételek mozgathatnak el. Ha a NAV az elsőfokú határozatában a maximális bírságot érvényesíti, akkor a felezés a normál büntetés mértékét jelentheti, s ezért mond le az adózó a megállapítások vitatásának jogáról.
Ugyancsak átalakítja az adóellenőrzések rendszerét az a módosítás, amely szerint a fellebbezési szakaszban már bizonyos esetekben nem lehet becsatolni az ügyirathoz új bizonyítékokat. Míg korábban a cég gondolhatta úgy, hogy a NAV-nak adott tájékoztatás vagy igazolás elegendő lesz, és az álláspontot igazoló üzleti partnert csak a fellebbezés idején kérte tanúzásra, ezeket a mentő tételeket már a folyamat elején fel kell térképezni, és az ügyhöz kell csatolni. „Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a NAV-os megállapításokra első körben adott észrevétel lesz az új keresetlevél” – mondta Heinczinger Róbert. Mindez természetesen a tanácsadók munkáját is átértékeli. Az eddig gyakorlat szerint az ügyfelek sokszor nem fordultak segítségért addigi, amíg zajlott az adóvizsgálat, ám most – a rendkívül szűk határidők miatt – a vizsgálat első pillanatától érdemes adótanácsadókat és adóperekre szakosodott jogászokat bevonni az ügybe, nehogy egy perdöntő dokumentum becsatolásának elmulasztása miatt essen el érdekeinek jogszerű képviseletétől az adózó – mondta az EY adópartnere.
