Most az egész világot magára haragította az EU: Kínától Amerikáig mindenki kiakadt – faképnél hagyhatják a globális befektetők

Nemzetközi partnerek, uniós tagállamok és iparági szereplők is aggodalmukat fejezték ki az Európai Bizottság új iparpolitikai javaslata, az úgynevezett Industrial Accelerator Act (IAA) miatt, amely "Made in EU" kritériumokkal kívánná erősíteni az európai gyártást.

A protekcionizmus árnya sejlik fel az EU kereskedelmi partnerei szerint

A Bizottság szerdán ismertetett tervezete a tavaly bemutatott Tisztaipar-megállapodás (Clean Industrial Deal) részeként stratégiai iparágak - köztük az energiaigényes ágazatok, a nettó zéró technológiák gyártása és az autóipari beszállítói lánc - támogatását célozza. A javaslat lényege, hogy

A terv azonban már a benyújtása előtt éles bírálatokat váltott ki. Az EU számos kereskedelmi partnere protekcionizmustól tart.

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Japán is aggodalmát jelezte az EU "Made in EU" és "Buy European" jellegű kezdeményezései miatt, amelyek szerintük korlátozhatják a piacra jutást a kínai állami hírügynökség, a Xinhua jelentése szerint.

A Kínai Kereskedelmi Kamara az EU-nál (China Chamber of Commerce to the EU) szintén bírálta a javaslatot. A szervezet közleménye szerint a tervezet a piacra jutás feltételeinek átalakításával - például a "Made in EU" szabályokkal, a kötelező technológiatranszferrel és a külföldi befektetések szigorúbb ellenőrzésével - "a szabályalapú nyitott piacról egy exkluzív protekcionista rendszer felé tolhatja el az EU-t", ami bizonytalan jelzést küldhet a globális befektetőknek, köztük a kínai vállalatoknak.

A "Made in EU" és a "Buy European" kapcsán még az uniós tagállamok közt is vita van

Az uniós tagállamok között sincs egység. A szabadkereskedelmet hangsúlyozó országok - köztük Írország és az északi államok - attól tartanak, hogy a szigorú helyi tartalmi követelmények torzíthatják a piacot és növelhetik a bürokráciát.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök a Financial Times lapnak februárban úgy nyilatkozott: "nagyon szkeptikus" a "Buy European" megközelítéssel szemben, ha annak célja az európai piac védelme a nemzetközi együttműködések rovására. Szerinte Európának "minőség és innováció révén kell versenyképesnek lennie, nem piacvédelmi intézkedésekkel".

Markus Ferber európai parlamenti képviselő a kezdeményezést "félrevezető és protekcionista" megközelítésnek nevezte, hangsúlyozva, hogy az európai ipart inkább a magas energiaárak, a túlzott szabályozás és a gyenge innovációs dinamika terheli.

A gazdasági szereplők is aggódnak az Európai Bizottság javaslata miatt

Iparági szervezetek is figyelmeztetnek a lehetséges mellékhatásokra. Wolfgang Grosse Entrup, a Német Vegyipari Szövetség (VCI) vezetője szerint 

A brüsszeli Bruegel kutatóintézet munkatársa, Ignacio Garcia Bercero arra figyelmeztetett, hogy a "Made in Europe" követelmények növelhetik az exportorientált iparágak költségeit, ami lassíthatja az ipari átalakulást és a zöldenergia-átmenetet.

A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) szerint a tervezetben szereplő többletkövetelmények és származási dokumentációs szabályok különösen a kis- és középvállalatokra róhatnak jelentős adminisztratív terheket - idézte a WirtschaftsWoche gazdasági magazin.

Javier Villamor, a The European Conservative elemzője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a globális ellátási láncok összetettsége miatt sok esetben nehéz pontosan meghatározni, mennyire "európai" egy termék, ezért a merev küszöbértékek költségnövekedéshez és rugalmasságvesztéshez vezethetnek.

A Politico Europe szerint az IAA javaslata többszöri halasztás és módosítás után került most a döntéshozók elé, ami az elemzők szerint azt jelzi, hogy az EU-n belül továbbra sincs egyértelmű konszenzus az európai ipar jövőbeli támogatási modelljéről.