Az elérhető fizetés havi bruttó 233 325 forint heti 30 órában, ami mellé Erzsébet-utalvány Plusz kártya és vasárnapi pótlék is jár! – olvasható az Aldi szokatlanul őszinte álláshirdetésében. Nem titkolózik a Lidl, az Auchan és a Tesco sem. Utóbbi weboldalán több tucat hirdetésnél jelölik meg a főbb tudnivalókat. A promóciókból többek között kiderül, hogy hat hónap munka után pontosan mennyi túlóra- és műszakpótlék jár, de azt is látni, hogy a próbaidő lejárta után milyen cafeteriakeretet kapnak az ott dolgozók.
A Randstad HR-szolgáltató friss kutatása szerint, az egyik legnagyobb kihívás a munkáltatók számára, hogy felkeltsék a munkavállalók érdeklődését a passzivitás ellenére is. Éppen ezért most már az a jellemző trend, hogy egyre több álláshirdetésben bukkannak fel a pontos fizetések, mivel még mindig ez az elsődleges szempont egy álláskeresőnek – válaszolta lapunk kérdéseire a Randstad. „Így azoknak a munkáltatóknak, akik a versenyképességük megőrzése érdekében szeretnének tehetségeket bevonzani és megtartani, azonosítaniuk kell azokat a pontokat, amelyek a munkavállalók számára fontosak, és ezeken a területeken kell előrelépniük.”
Sok külföldi álláshirdetésnél megfigyelhető, hogy óradíjakra lebontva és gyakran éves összesítésben is közlik a bérezési információkat.
Magyarországon ez a trend nemrég kezdett meghonosodni. A Randstad szerint amellett, hogy óriási kihívást jelent a passzív munkavállalók érdeklődésének felkeltése, a munkaerőhiány és az elvándorlás is gondot okoz a hazai munkáltatóknak.
A Randstad Employer Brand Research szerint azonban egyre fontosabb a kellemes munkahelyi légkör. A home office vagy a rugalmas munkaidő háromból két munkavállalónál lényeges szempont, amikor munkahelyet választ, a foglalkoztatás hosszú távú biztonsága pedig veszített a jelentőségéből – írták.
A Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) például hosszú távú munkalehetőséggel, munkásszállással és „bejelentett” munkaviszonnyal csábítja a buszvezetőket. Egyéb munkaköröknél – mint például a villanyszerelői pozíció – „megegyezés szerinti bérezést” ígérnek, míg annak, aki biztosítóberendezés-műszerészként akar elhelyezkedni, csak a felvételi tájékoztatón tudnak információt adni.
A fizetések eltitkolása mégis hozzátartozik a magyar mentalitáshoz. Számtalan cégnél még az alkalmazottak között is tilos erről beszélni, de a magyarok a magánéletükben is visszafogottak.
A Fizetesek.hu nemrég készített felméréséből kiderül: a dolgozók hatvan százaléka a családja és barátai előtt is elhallgatja, hogy mennyit keres. A titkok azonban csak még kíváncsibbá teszik az embereket, ezért örömmel informálódnak a világhálón.
A felmérés szerint az állást kínáló cégeknek csak tíz százaléka jelöli meg álláshirdetéseiben a várható keresetet. Érdekes, hogy az informatikusok figyelik leginkább a béreket – az elmúlt évben több mint hétezren hasonlították össze saját fizetésüket másokéval.
