A múlt év első kilenc hónapjában a mínusz 2,3 százaléka, vagyis mínusz 857 milliárd forint volt az államháztartás finanszírozási képessége, ami visszaesés az egy évvel korábbi 56 milliárdos pluszhoz képest – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közzétételéből. A harmadik negyedévben a negyedéves GDP arányában 2,6 százalékos, 252 milliárd forintos mínusz keletkezett. Az MNB számításai szerint Magyarország maastrichti adósságrátája szeptember végén a GDP 72,4 százaléka, 26 956 milliárd forint volt. Ebből a harmadik negyedév nettó tartozása 405 milliárd forintot tett ki. Az állampapír-állomány összetétele változott az előző negyedévhez képest, a korábbi trendet folytatva nőtt a hosszú lejáratú állampapírok aránya, elsősorban a háztartások és a hitelintézetek vásárolták a magyar kötvényeket.
A lakosság nettó finanszírozási képessége jelentős volt az év első kilenc hónapjában, a GDP 4,6 százalékának felelt meg, ami 1725 milliárd forintot jelent. A háztartások elsősorban hosszú lejáratú állampapírokat vásároltak, de jelentős volt a készpénzfelhalmozás, és a részvények is népszerűek voltak, a nyugdíjpénztári megtakarítások szintén növekedtek.
Lényeges, hogy ugyan csak kis mértékben, de a lakossági bankbetétek állománya is magasabb volt szeptember végén, mint három hónappal korábban. A kintlévőségek közül elsősorban a jelzáloghitelek és a személyi kölcsönök voltak keresettek, míg az egyéb tartozások jelentősen csökkentek az MNB adatai szerint.
A harmadik negyedévben az önkormányzatok nettó finanszírozási képessége 114 milliárd forint volt, a helyi érdekképviseletek elsősorban banki betétekbe tették a felhalmozott vagyonukat. Továbbá a nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége a GDP mínusz 0,6 százalékát tette ki a 2017. január-szeptemberi időszakban, míg a külföld esetében ez a mutató mínusz 2,7 százalék volt.
