A robotika és a mesterséges intelligencia fejlődésével, a negyedik ipari forradalom beköszöntével párhuzamosan a már egyre kevésbé támaszkodik a rendelkezésre álló munkaerőbázis méretére – fejtette ki –, hanem sokkal inkább a munkaerő-állomány minősége számít. Kínának ezért az oktatás színvonalának emelésére, a szakképzésre és innovációs befektetésekre kell összpontosítania erőfeszítéseit.
Kínában évente mintegy hárommillió természettudományos és mérnöki diplomával rendelkező szakemberrel gyarapodik a munkaerő-állomány, ötször annyival, mint az Egyesült Államoké – mutatott rá Sergio P. Ermotti, a svájci UBS bank vezérigazgatója.
Kevéssé tudatosult még a kínai demográfiai folyamatokkal kapcsolatban az a tény, hogy miközben a lakosság egyre öregszik, a munkaerőállomány szakképzettsége rohamosan javul, ami a következő évtizedekben egyfajta „mérnöki osztalékkal” lendítheti fel a gazdasági növekedést – fogalmazott.
