A vártnál némileg gyengébb negyedévvel zárta tavalyi üzleti évét a norvég Telenor csoport. Az október–decemberi időszakban a forgalmat egy százalékkal 32,1 milliárd norvég koronára növelte, az adó-, kamatfizetés és amortizáció előtti eredmény (EBITDA) 11,8 milliárd volt. Az EBITDA-marzs 34-ről 37 százalékra javult, az előfizetői tábor 2 millióval nőtt, a működési költségekből pedig 600 millió koronát tudott lefaragni. A társaság szabad készpénzállománya a negyedév végén megközelítette a 25 milliárd koronát. Sigve Brekke elnök-vezérigazgató szerint hozták a formájukat, teljesítették a terveiket, ahogy az egész évben is. Tavaly organikus alapon 0,7 százalékos növekedést értek el, 124,7 milliárd koronás bevétellel zártak. EBITDA-soron 6,5 százalékos bővülést mértek, az eredmény 49 milliárd koronás volt. Az EBITDA-marzs már súrolja a 40 százalékos határt. A menedzsment az előző évit 30 örével meghaladó, 8,10 koronás kifizetésére tesz javaslatot a következő közgyűlésen. A Telenor 12 országban 178 millió előfizetőt szolgál ki, nyolcmillióval többet, mint 2016-ban.
Az kérdés, hogy az idén hány országra terjed majd ki szolgáltatásuk, ugyanis a kelet-európai portfóliót megfelelő ajánlat esetén – részben vagy egészben – szívesen eladnák a norvégok. A magyar érdekeltségre befutott egy ajánlat, amelynek kiértékelését megkezdték. Bővebb információval erről nem szolgáltak, azt leszámítva, hogy az első negyedév végére döntés-előkészítési stádiumig jut el az ügy. A magyar mellett a szerb, a montenegrói és a bolgár piacot lefedő érdekeltség tavaly a Telenor csoport összbevételének 9,3 százalékát, EBITDA-jának pedig 8,4 százalékát adta. A kelet-európai leányok profittermelő képessége nem tekinthető túl fényesnek a csoporton belül, valamennyien átlag alatti teljesítményt nyújtottak tavaly. A magyar Telenor EBITDA-marzsa például 27,6 százalékra esett vissza a negyedik negyedévben, míg a norvégok már 43 százaléknál tartanak. Sokatmondó, hogy Bangladesben 59,2 százalékos a profitszint.
Mindamellett az anyacég gyorsjelentése elismeréssel szól a magyar filiálé tavalyi eredményeiről. Az utolsó negyedévet az egy évvel korábbinál 7,2 százalékkal magasabb, átszámítva 40,2 milliárd forintos bevétellel zárták, míg az EBITDA 9,1 százalékkal 11 milliárd forintra bővült. Ebben a kiadások 6 százalékos visszafogása, valamint a dinamikusan, 5 százalékkal gyarapodó előfizetői bevételek is szerepet játszottak. Az előfizetői kör 43 ezerrel bővült a negyedévben, de a 3,125 millió aktív SIM-kártya még így is 77 ezerrel kevesebb a 2016 végi állománynál. Az év egészét nézve a bevétel 4,4 százalékkal 150,5 milliárd, az EBITDA 7,5 százalékkal 48 milliárd forintra nőtt.
A Telenor csoport az idei üzleti évben 1-2 százalékos bevétel- és 1–3 százalék közötti EBITDA-növekedést céloz meg, egyben folytatja digitalizációs-automatizálási stratégiájának végrehajtását, aminek a következő három évben 6 ezer munkahely esik áldozatul. A cég 2018 végén 29 700 főnek ad majd munkát.
A Konzum is ajánlatot tehetett
A Konzum csoport indikatív vételi ajánlatot tehetett a Telenor magyarországi leányára – értesült piaci forrásból a Portfolio. Ez beleillene a Konzum és az Opus az üzleti stratégiájába. Nevezetesen olyan cégeket vásárolnak meg, amelyek nyereségesek, és az adott iparágban erős pozícióval rendelkeznek. Ezt erősítette meg a lap kérdésére Jászai Gellért, a Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatója, visszautalva befektetői tájékoztatójukra, miszerint egyik kiemelt akvizíciós, illetve fejlesztési területük az informatikai-telekommunikációs szektor, s ebbe a Telenor is beleillik. „Kommunikációnkat továbbra is a tőkepiaci előírások szerint folytatjuk – hangsúlyozta Jászai Gellért –, ha olyan akvizícióval kapcsolatos döntést hozunk, amely a kibocsátóra vagy részvényeire hatással van, azt a szabályozásnak megfelelően a jövőben is közzé fogjuk tenni.”
