Ezer milliárdokból fejlesztik a városokat

Első körben húsz megyei jogú várost jelöltek ki, többségében megyeszékhelyeket, amely lista később Salgótarjánnal, Szekszárddal és legvégül, néhány évvel ezelőtt Érddel bővült – mondta Simon Róbert Balázs, a megyei jogú városok fejlesztésének végrehajtásáért felelős államtitkára a Világgazdaság ingatlanpiaci konferenciáján. Hozzátette, a törvény szerint jelenleg 50 ezer fő lakos felett lehet egy település megye jogú város, ezekben a városokban kicsivel több mint 2 millió ember él.

Magyarországon a munkavállalók száma jelenleg meghaladja a 4,2 millió főt, ebből 1,2 millióan dolgoznak megyei jogú városokban. Ezek és az agglomerációjuk a GDP 40 százalékát adják. Az egyetemisták és a főiskolások közel 50 százaléka a megyei jogú városok intézményeiben tanul – mondta az államtitkár, hozzátéve, a győri Audi például a magyar GDP mintegy 2 százalékát adja.

Államtitkárságuk 20 fővel működik, és a Miniszterelnökség alá tartozik. Orbán Viktor miniszterelnök Sopronban hirdette meg ezt a programot, amikor is elmondta, hogy az összes megyei jogú várost fel fogja keresni – tavaly Hódmezővásárhelyen fejezte be ezt a körutat.

Simon Róbert Balázs szerint korábban nem voltak ilyen mértékű fejlesztések, talán a dualizmus korában lehetett hasonló. A vidéki várások 1990 óta nem kaptak ilyen mértékű figyelmet: a program összesen 260 projektet tartalmaz 3550 milliárd forint értékben.

A programelemeket nem központilag találták ki, hanem a helyi önkormányzatok, a városvezetők állították össze, egyeztették a miniszterelnökséggel, és ez alapján kerültek be a Modern városok programba, amely hazai és uniós forrásokat tartalmaz is, de többségében hazait – fogalmazott az államtitkár. Tavaly 140 milliárd, idén pedig már 90 milliárd forintot fizettek ki különböző projektekre, és jelenleg 58 különböző programelem van előkészítés.

Ha például megvalósul egy uszoda, azt az önkormányzatoknak fenn is kell tartaniuk. Több város jelezte, hogy ezeket újratárgyalnák, amire mi nyitottak vagyunk – tette hozzá.

Elmondta, hogy a források többsége útépítésre megy: 2100 milliárd forint az országos közúti fejlesztéseket jelenti, amiből közel 200 kilométer út épül. Hozzáfűzte, emellett vannak helyi útfejlesztések is, mintegy 133 milliárd forint értékben.

Az államtitkár felsorolta, hogy milyen kategóriákban sorolták a különböző fejlesztéseket. Helyi közlekedésfejlesztésekre 33 milliárd forint jut, összesen 7 várost érintve. Kerékpárút-fejlesztésre 7 városban kerül 24 milliárd forint értékben – ebből az összegből 270 kilométer kerékpárút fog épülni. Kulturális fejlesztésekre (várak, kulturális központok felújítására) 130 milliárd forintot fordítanak, amely 21 beruházást érint.

A turisztikai fejlesztésekről elmondta, hogy „a turizmus kitörési pontja” a magyar gazdaságnak, hiszen Magyarország „gyönyörű, biztonságos és olcsó”. Erre 180 milliárd forintot fordítanak, amely mind a 23 várost érinti valamilyen szinten.

Szerinte az egyik legfontosabb az ipari park fejlesztések, amelyekben komoly lehetőséget látnak. A gazdaságfejlesztés, innováció kategóriában 122 milliárd forintot különítettek el, ezek 22 várost érintenek. Az oktatás területén 29 fejlesztés valósul meg 24 milliárd forint értékben, egészségügyre, sportra 217 milliárd forint jut, amely 32 fejlesztést érint, míg városrehabilitációra 42 milliárd forint jut, ami 15 különböző fejlesztésre megy.