Magyar gazdaság

Szintet ugorhatott a román gazdaság

Románia már nem a kisebb európai gazdaságok közé tartozik, hanem belépett a közepes méretűek közé – jelentette ki Andrei Radulescu, Románia második legnagyobb bankja, a Banca Transilvania makroökonómiai kutatási részlegének igazgatója a Külügyi és Külgazdasági Intézet kerekasztal-beszélgetésén.

Románia gazdasági növekedése tavaly 2008 óta a leggyorsabb ütemű, 6,9 százalékos volt, elemzők szerint ugyanakkor a bővülés nem fenntartható, strukturális problémákra hívják fel a figyelmet. Radulescu nem így látja a helyzetet, szerinte a román gazdaság egyszerűen csak túllépte a saját határait. „Ha az ember az autójával felhajt az autópályára, magasabb sebességbe kapcsolhat, akár 130 kilométer/órával is hajthat.

Ha e fölé megy, többet fogyaszt el a rendelkezésére álló erőforrásokból, emellett több kockázatot is vállal, és amennyiben túl sokáig halad ennél gyorsabban, nem használja fel hatékonyan a rendelkezésére álló erőforrásokat.

Ha az elmúlt három évet nézzük, mind Románia, mind az eurózóna GDP-bővülése a potenciális növekedési érték felett alakult, és arra számítok, hogy az évtized vége táján mindkét gazdaság növekedési üteme e felé az érték felé konvergál majd” – fogalmazott az igazgató.

Radulescu 2018-ra 4,3 százalékos román GDP-növekedést prognosztizál,

és úgy véli a lakossági fogyasztás a 2017-es 10,1 százalékos bővülési szintről 5,5 százalékra eshet vissza idén.

Készülnek az új Dacia Loganok a romániai Mioveni városában
Fotó: AFP/DANIEL MIHAILESCU

A kormány több alkalommal is emelte a bruttó minimálbért, ami Radulescu szerint amiatt volt szükséges, hogy „ma már sokkal könnyebb és olcsóbb a keleti országokból nyugatra utazni”. A nettó reálbérek ugyanakkor februárban mindössze 6,2 százalékkal emelkedtek éves viszonyításban a gyors ütemű és magas miatt. Márciusban 5 százalékkal emelkedtek az árak éves összevetésben a februári 4,7, illetve a januári 4,3 százalékos eredmény után.

A román átlagbér uniós viszonylatban a második legalacsonyabb, csak Bulgáriában rosszabb a helyzet.

Ráadásul a romániai munkavállalók több mint 44 százaléka minimálbért kap, míg 2017-ben ez az arány 37 százalék volt – írja a Business Review.

A költségvetési hiány mindemellett 2017-ben erősen megközelítette a maastrichti szerződésben szereplő 3 százalékos határértéket: a 2,83 százalékát tette ki. Az Unicredit negyedéves jelentésében hangsúlyozta, a deficit 2018-ban és 2019-ben meghaladhatja a 3 százalékot, így fennáll annak a veszélye, hogy Románia újra túlzottdeficit-eljárás alá kerülhet. Radulescu azonban úgy véli, nem kell a költségvetési hiány megugrásától tartani.

A kormánynak rendelkezésére áll egy biztonsági háló, amely akár egy évig is fedezheti a kiadásokat. Az erőforrások tehát elegendőek annak biztosításához, hogy ne ugorjon meg jelentősen a költségvetési mérleg hiánya

– fogalmazott.

Románia Külügyi és Külgazdasági Intézet Banca Transilvania Andrei Radulescu
Kapcsolódó cikkek