Senki sem tudja biztosan, hogy mi történik azután, hogy az Egyesült Államok felrúgta az atomegyezményt Iránnal. Csak az egyértelmű, hogy Irán továbbra is együtt akar működni Európával a megállapodás fenntartása érdekében – mondta a Világgazdaságnak N. Rózsa Erzsébet, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa. Emlékeztetett rá, hogy
Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő, valamint a szerződést aláíró Németország, Franciaország és Nagy-Britannia vezetője is megerősítette: változatlanul elkötelezettek az egyezmény mellett,
Haszan Róháni iráni elnök pedig bejelentette, hogy országa is kész folytatni a munkát, és egyelőre tartja magát az egyezményben foglaltakhoz.
Fotó: AFP PHOTO / ATTA KENARE
A szerződésből való kilépésnek az Egyesült Államokban is sok kritikusa van, és nem csupán Barack Obama volt elnök, aki megfontolatlannak és súlyos hibának minősítette Trump döntését. Még az izraeli hadsereg, hírszerzés és elhárítás 26 egykori magas rangú vezetője is az egyezmény fenntartásának szükségessége mellett szólalt fel – emlékeztetett a szakértő, aki szerint
az egyik legnagyobb probléma az, hogy Donald Trump anélkül mondta fel a szerződést, hogy Washington konkrét javaslattal állt volna elő arra vonatkozóan, mi legyen helyette.
Bár az amerikai elnök szerint a 2015-ben megkötött egyezmény „a legrosszabb a történelemben”, ezzel N. Rózsa Erzsébet nem ért egyet. Szerinte az irániak akkor elmentek a falig, sőt kicsit még tovább is, több engedményt nem lehetett volna belőlük kicsikarni. „Felfogták, hogy nem lehet atomfegyverük, és 2003-ra felhagytak a katonai célú nukleáris kutatással. Az iráni rakétaprogram és az ország közel-keleti szerepvállalása, amelyet Trump most a felmondás indokai között felsorolt, annak idején nem is volt téma” – hangsúlyozta a szakértő.
A legnagyobb cégek üzletelnek Teheránnal
A nukleáris megállapodás érvénybe lépése után gyakorlatilag egymás sarkát taposták a külföldi vállalatok, hogy bejussanak a világtól addig elzárt 80 milliós iráni piacra. Iránjó néhány szerződést és szándéknyilatkozatot kötött külföldi partnerekkel, és ezeket az üzleteket most veszélybe sodorják az amerikai szankciók.
Ami a szankciókat illeti, a külügyi főképviselő már megerősítette, hogy az EU elkötelezett a gazdasági beruházásai védelme mellett, és nagy kérdés, mit fognak tenni azok az államok, mint például Japán és India, amelyek nem részesei a megállapodásnak, vagy Kína, amely máris csalódottságát fejezte ki Trump lépése miatt.
Peking egyelőre nem politizál, de ez megváltozhat, ha a gazdasági érdekei forognak kockán
– vélekedett a szakértő, rámutatva, hogy nincs annyi olaj, amennyit Kína és India nem lenne képes felvásárolni, márpedig Iránnak sok és nagyon jó minőségű olaja van. Peking és Újdelhi egyébként is jó gazdasági kapcsolatokat ápol Teheránnal, a pakisztáni–iráni határ ellentétes oldalán két nagy tengeri kikötő épült, illetve épül, s ezek a többi között Kína, India és Afganisztán, valamint Szaúd-Arábia felé nyitnák meg az utat. „Kína tisztában van azzal, mit jelent a 80 milliós iráni piac, amely ráadásul az észak-koreai mellett az egyetlen, amelyik hosszú ideig el volt zárva a külvilágtól” – mondta N. Rózsa Erzsébet.
A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja
