Változtatni kellene az öröklési szabályokon

Megszüntetik az osztatlan közös tulajdont – jelentette be az agrártárca földpiaci terveként Nagy István miniszterjelölt, a mezőgazdasági bizottsági meghallgatásán. Összesen 60 ezer helyrajzi számon szereplő egymillió hektárról van szó, amelyen 300 ezer tulajdonos osztozik – emlékeztetett a még az előző ciklusban az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére indított OKTM-program számaira. A programot a Vas megyei mintaprojekt után több megyére is kiterjesztették. A bizottságot vezető Font Sándor megjegyzése szerint e tulajdoni forma felszámolása nem lesz egyszerű, hiszen 1998 óta minden miniszter programjában szerepelt az osztatlan közös megszüntetése.

Az osztatlan közös földtulajdonról – amely a rendszerváltás utáni kárpótlási folyamat terméke – meglehetősen ellentmondásos adatok jelentek meg az elmúlt évtizedekben. Az akkori vidékfejlesztési tárca adatai szerint 2011-ben 1,8 millió hektár termőföld, mintegy 272 ezer földrészlet volt ilyen tulajdonban. Négy évvel később az agrártárca arról tájékoztatott, hogy mintegy 300 ezren kérelmezték az osztatlan közös tulajdon megszüntetését, 57,5 ezer földrészleten, összesen 950 ezer hektár szántóföldön. Szakértők szerint valószínűbb, hogy ma inkább a jelzett egymillió hektár duplájáról beszélhetünk osztatlan közös tulajdonként, de zavarhatja a tisztánlátást, hogy a külterületi földként nyilvántartott zártkerteket statisztikailag ide sorolhatják. A szabályrendszerben az osztatlan közös tulajdonú területek nagysága a vásárlásokkal ugyan csökkenhet, de az öröklések miatt a tulajdonosok száma inkább növekszik. Az is nehezíti a tulajdoni koncentrációt az osztatlan közös tulajdonú táblákban, hogy a gazdálkodási szempontból sokszor értelmezhetetlen méretű földterületek megvásárlásakor az ügyvédi díj magasabb a föld értékénél.

Mivel sok esetben egy-egy tulajdonos az adott falu határában több táblában is érdekelt lett a kárpótláskor, első lépésként még a kimérés előtt a földhivatali adatok alapján egy számítógépes programmal javaslatot kellene tenni az érintetteknek a földcserére – mondta a Világgazdaságnak Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára. Fontos lenne meghatározni a legkisebb, még önálló ingatlanként nyilvántartásba vehető földrészlet nagyságát, ami élénkítene a földforgalmon is. Nem agrárügy, de szerinte az öröklési szabályokat is át kellene alakítani. Utóbbiaknál az aprózódás elkerülése végett szintén meg kellene határozni azt a minimális méretet, amely alatt nem osztható a földvagyon.