A forint árfolyama a kamatdöntést követően alig változott, az euró jegyzése 325,26 forinton érte el idei legmagasabb jegyzését, a kamatdöntés környékén 324,2 forint körül volt. Az MNB közleménye után azonban 322 forint alá csökkent.
az eddigi indoklásokban szereplő „tartós” kifejezés elhagyásával jelezték, hogy az alapkamat, valamint a laza monetáris kondíciók fenntartása továbbra is szükséges, de végig, a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján a jelenlegi laza monetáris kondíciók már nem tudnak fennmaradni.
Azt is ismertették, az árfolyam alakulása csak közvetve, annak az inflációs folyamatokra gyakorolt hatásán keresztül befolyásolja a tanács helyzetértékelését.
Fotó: VG
Megjegyezték azt is, hogy az EKB decemberben leállítja az eszközvásárlási programját, azonban az irányadó kamatok legalább 2019 nyaráig változatlanok maradnak, így a monetáris politikai környezet az euróövezetben továbbra is laza maradhat. Az EKB döntése jelentős hatást gyakorolhat a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájára – írta a monetáris tanács.
Amikor az infláció messze a cél alatt tartózkodott, az MNB más mandátumára is hangsúlyt helyezett – hívta fel a figyelmet az MNB. Jelenleg viszont az infláció már közelít az inflációs célhoz, ezért a monetáris tanács fókusza visszahelyeződik az elsődleges cél fenntartható elérésére – tették hozzá.
Matolcsyék nem változtattak az alapkamaton
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa nem változtatott a 0,9 százalékos szintjén, és a kamatfolyosó sem módosult – közölte a Magyar Nemzeti Bank.
A jegybank a monetáris politika időhorizontján az inflációt befolyásoló, valamennyi tényezőt, így a nyersanyagárak alakulását, a külső inflációs környezet változását, a munkaerőpiaci feltételeket, a reálgazdaság helyzetét, az árfolyam és a hitelpiaci kondíciók alakulását figyelembe veszi – olvasható monetáris tanács közleményében.
A testület szerint az árszínvonal növekedését a mérsékelt külső inflációs alapfolyamatok és a historikusan alacsony szinten stabilizálódó inflációs várakozások mellett a többlépcsős munkáltatóijárulék-mérséklés, illetve az idei évi áfakulcs-csökkentések is lassítják.
Az MNB friss inflációs jelentésében emelte az idei GDP- és infláció-előrejelzését:
a korábban várt 4,2 százalékkal szemben 4,4 százalékos GDP-bővülést vár, míg a várható infláció mértékét 2,5 százalékról 2,8 százalékra emelte.
A jelenlegi nemzetközi volatilis környezet óvatosabb megközelítést igényel – állapította meg a monetáris tanács. Az MNB magyarázata szerint ezzel a grémium azt kívánja üzenni, hogy a jelenlegi turbulens, feltörekvő piacokon tapasztalható kockázatiprémium-sokk helyzetben, ahol a pénzügyi eszközöket a befektetők folyamatosan átértékelik, el kell választani egymástól az átmeneti és a tartós folyamatokat, ezért indokolt az óvatos megközelítés.
A monetáris tanács leszögezte: az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat erősen változó volt, a nemzetközi turbulencia hatására a hazai pénzpiacokon is megemelkedett az eszközárak volatilitása. Ezen folyamatokat a jegybank az elsődleges célja, az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából értékeli, azok tartósságára helyezve a hangsúlyt.
A tanács jelezte, fenntartja a három hónapos betétállomány 75 milliárd forintos mennyiségi korlátját, emellett a harmadik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás mértékét legalább 400-600 milliárd forintban határozta meg.
A jegybank mind a jelzáloglevél-vásárlásokat, mind a monetáris politikai célú kamatcsereeszközt programszerűen kívánja működtetni, így azok a monetáris politikai eszköztár szerves részét képezik.
Az ősszel bevezetésre kerülő adósságfék-szabályozás elősegíti a lakáshitelezés egészséges szerkezetben történő, fenntartható növekedését – szögezte le a grémium.
A monetáris tanács megítélése szerint a belső kereslet élénkülésével párhuzamosan a hazai kibocsátás a potenciális szintje közelében alakul. A gazdasági növekedés kiegyensúlyozott szerkezetben tovább folytatódik, előretekintve a kibocsátás alakulásában továbbra is markáns szerepe lesz a belső kereslet általános erősödésének – jegyezték meg.
Egy éven belül nem várnak irányváltást az elemzők
Még legalább egy évig maradnak Magyarországon a jelenlegi laza monetáris kondíciók elemzők szerint, akik 2019 közepétől számítanak lassú, fokozatos változásra.
Jobbágy Sándor, a CIB elemzője úgy ítélte meg:
a laza monetáris kondíciók normalizálása legkorábban 2019-ben kezdődhet el.
Horváth András, a Takarékbank elemzője szintén úgy vélte: szigorításra a jövő év közepéig nem kell számítani, akkor is
először a nem-konvencionális eszközök visszavonása kezdődhet el, majd azt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése 2020 közepétől.
A tartósan laza magyar monetáris kondíciókat a nemzetközi környezet egyre kevésbé támogatja – fűzte hozzá.
Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője szerint
„meg kell barátkozni” a 318-325 forint/eurós sávval,
a hosszabb távú technikai kép alapján egyelőre nem várható, hogy tartósan vissza tudna térni a jegyzés a korábbi kereskedési tartományokba. Nem zárható ki, hogy a következő időszakban tovább gyengül a forint, akár a 330-as szintet is elérheti – tette hozzá.
London szerint óvatosabbá vált az MNB hangvétele
Londoni pénzügyi elemzők egyöntetű értékelése szerint az eddigieknél visszafogottabb hangvételre váltott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, a szigorítás várható menetrendjéről ugyanakkor eltérnek a citybeli vélemények.
A legagresszívabb szigorítási előrejelzést az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics adta. Liam Carson, a cég feltörekvő piacokkal foglalkozó vezető londoni közgazdásza a monetáris tanács keddi kamatdöntő ülését és az arról kiadott közleményt kommentálva közölte:
a ház értelmezése szerint az MNB tett néhány erőteljes utalást arra, hogy az ultraenyhe monetáris politika „a végnapjait éli”.
Carson szerint a Capital Economics várakozása az, hogy a nem konvencionális enyhítési intézkedések visszavonása szeptembertől indulhat, és 2019 elején megtörténhet az első kamatemelés is.
A ház keddi előrejelzése szerint az MNB alapkamata 2019 végéig 2,5 százalékra emelkedik a jelenlegi 0,9 százalékról.
