Szigorításra nem, de körültekintő gazdálkodásra szükség van
Hogyan értékeli az ÁSZ a 2019-es költségvetési tervezetet?
A legfontosabb, hogy a jövő évi büdzsé tervezete megalapozott, kialakítása – egy előírás kivételével – megfelel a vonatkozó törvényi előírásoknak. Az ÁSZ véleménye szerint a 2019-es költségvetésitörvény-javaslat hozzájárul Magyarország költségvetési stabilitásának fenntartásához és a magyar gazdaság fenntartható kifehérítéséhez. Természetesen vannak kockázatok a jövő évi büdzsében – az ÁSZ szerint mintegy 120 milliárd forintos nagyságrendben –, de ezek megfelelő intézkedésekkel, illetve a tartalékok felhasználásával szükség esetén kezelhetők.
Mennyiben alapozza meg
a büdzsé tervezete a hosszú távon fenntartható 4 százalék feletti növekedést?
A 2019-es költségvetési tervezetben egyszerre jelenik meg a stabilitás és a rugalmasság. Az adóbevételek tervezett tetemes növekedése azt támasztja alá, hogy a kormány a 4 százalékot meghaladó GDP-bővüléssel, valamint a gazdasági folyamatok további fehéredésével számol a következő években. Mindez egyértelmű stabilitást mutat. Álláspontunk szerint az intenzív gazdasági növekedés révén folyamatosan bővülő költségvetési bevételek lehetőséget teremtenek olyan biztonsági tartalék képzésére, amely a későbbi váratlan helyzetek, illetve külső ok miatt fellépő gazdasági sokkok, körülmények – például a migrációval összefüggő kiadások – kezelését teszi lehetővé. Emellett a gazdasági növekedés fenntartása szempontjából lényeges, hogy a megkezdett kiemelt beruházások esetében hogyan lehet ezek gazdaságélénkítő hatását időben kisimítani, a gazdaság túlfűtése nélkül. Továbbá az európai uniós források változatlanul nagy összegű felhasználásának és a megkezdett életpályamodellek folytatásának is élénkítő hatása van.
Ha már a tartalékokat említette: mennyiben meglepő a költségvetés erős tartalékolása?
A Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék is szorgalmazta a tartalékok növelését, így ezt csak üdvözölni tudom. Pontosan a váratlan helyzetekre való felkészülés miatt van ennek különösen nagy jelentősége. Nem az a kérdés ugyanis, hogy lesznek-e váratlan helyzetek, hanem hogy mennyire leszünk felkészültek egy előre nem látható feladat megoldására. Erre pedig a tartalékképzés az egyik legkézenfekvőbb eszköz.
Mennyire nőhet meg a kormány mozgástere azzal, hogy a tartalék felszabadításával meglökhető
a jövő évi növekedés?
A költségvetési mozgástér, a már említett rugalmasság kiemelten fontos. Ez ugyanis lehetőséget teremt arra, hogy a kormány kézben tartsa a költségvetési folyamatokat. Az ÁSZ számítása szerint az európai uniós módszertan szerinti 1,8 százalékos hiánycél számottevő, mintegy 527 milliárd forintos implicit tartalék, azaz kisebb ütemű gazdasági növekedés és némileg nagyobb hiány esetén is teljesíthető a 3 százalékos korlát. Ez azt is mutatja, hogy a 2019-es költségvetésitörvény-javaslat mindent összevetve csaknem 900 milliárdos mozgásteret tartalmaz, ami rendkívüli biztonságot teremt.
Mennyire reális az EU múlt héten bejelentett makrogazdasági elvárásai után a nagyobb költségvetési szigorítás? Ennek lehetnek-e már az idén is lépései?
Nem gondolom, hogy szükség lehet nagyobb szigorításra, de körültekintő gazdálkodásra igen. Az elmúlt évekhez hasonlóan ezúttal is megállapítottuk, hogy a kormányzati szektor strukturális egyenlegének számított mértéke kedvezőtlenebb az 1,5 százalékos középtávú költségvetési hiánycélnál. Ez azonban nem hordoz kockázatot a költségvetés végrehajthatósága szempontjából. Magyarország 2018–2022-es konvergenciaprogramja az uniós módszertan szerint számított középtávú költségvetési hiánycél teljesítését 2020-tól jelzi előre.
Mennyire tartja jó útnak, hogy az adórendszerben igen fontos kedvezmények megvonását jelentette be a kabinet a büdzséhez tartozó adótörvények keretében?
Az adórendszerben is fontos a stabilitás, a kiszámíthatóság és a rugalmasság, vagyis az egyes kihívásokra való gyors reagálóképesség. A kormány az adóbevételek számottevő növekedésével számol, véleményünk szerint megalapozottan. Nagy a felelősség azonban abban, hogy a növekvő adóbevételeket mire és hogyan használjuk fel. Meggyőződésem, hogy a kifehérítés révén kapott pluszbevételeket alapvetően az adók és járulékok további csökkentésére érdemes fordítani. Amennyiben a gazdaság jól teljesít, még mindig vannak olyan többlet-adóbevételek, amelyeket a jövőben lehet csökkenteni. Ezzel egyidejűleg természetesen indokolt egyes kedvezmények összevonása vagy kivezetése, ami egyszerűsíti az eljárásokat, szélesíti az adóalapot, ezzel is erősítve a csökkenő adókulcsokkal jellemezhető adókörnyezetet.
Rendkívül fontosnak tartja
a pénzügyi tudatosságot, és aktívan támogatta az ezzel kapcsolatos kormánystratégia megalkotását. Mennyiben tartja megfelelőnek, hogy a cafeteriarendszerből számos olyan elem kikerül a támogatotti körből, amely épp a hosszú távú gondolkodást, a felelős tervezést segítette?
A magyar lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztése valóban nemzeti ügy, amelynek komoly költségvetési vetülete is van. A csökkenő adóterhelés több pénzt hagy a gazdaságban, amelynek felhasználása, adott esetben befektetése nagy körültekintést igényel. Mindenkinek, akinek most több marad a zsebében, fel kell készülnie a nehezebb időkre, és csak addig szabad nyújtózkodni, ameddig a takarónk ér. A hosszú távú tervezés és az öngondoskodás pedig valóban fontos, amit az államnak is ösztönöznie kell különböző eszközökkel. Ezeknek a hatékonyságát viszont időről időre felül kell vizsgálni, így egyes eszközök megszüntetése nem feltétlenül visszalépés, hanem éppen bürokráciacsökkentés.
