A Pénzügyminisztérium biztos a jövő évi büdzsében

Adorján Richárd úgy ítélte meg, hogy sem a jövő évre várt 2,7 százalékos inflációs előrejelzésén, sem a 4,1 százalékos GDP-bővülési prognózison nem kell változtatni. A Pénzügyminisztérium nevében a helyettes államtitkár a költségvetéshez beérkezett módosítók közül egyet sem támogatott. Összesen 51 módosító javaslatot nyújtottak be az ellenzéki képviselők, amelyek közül a gazdasági bizottság sem támogatott egyet sem.

A forintárfolyamról Adorján Richárd úgy fogalmazott, hogy az árfolyam gyengülésének nincs jelentős hatása a költségvetésre.

A helyettes államtitkár megjegyezte: a kormány több intézkedést tett az ország sérülékenységének csökkentésére, a devizaadósság arányát például a kormányváltás idején fennálló 50 százalékról 20 százalékra csökkentette mára.

Witzmann Mihály, a gazdasági bizottság alelnöke elmondta, a kormány az elmúlt években olyan gazdaságpolitikát folytatott, amelynek révén a bérek folyamatosan nőttek, a foglalkoztatás emelkedett és a munkanélküliség 4 százalék alá csökkent. A jövő évi költségvetés szerinte ennek a tendenciának a folytatását alapozza meg.

Magyarország az Európai Unió egyik leggyorsabban bővülő gazdaságát mondhatja magáénak

– emelte ki a kormánypárti képviselő.

Bánki Erik, a gazdasági bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy a jövő évi költségvetés nagyjából 4000 milliárd forint fejlesztésről és beruházásról rendelkezik, amelyből 2600 milliárd forint nemzeti forrás. Miután a fejlesztési források mindössze harmada európai uniós pénz, túlzónak nevezte azokat az állításokat, miszerint a magyar növekedés külső erőforrásoktól függ.

Tóth Csaba bizottsági alelnök szerint megkérdőjelezhető a jövő évi költségvetés megalapozottsága, mivel azt 311 forintos euróárfolyammal tervezték, most pedig 330 forint az euró. Úgy vélte, zárszámadás nélkül nem lehet reálisan megtervezni a 2019-es számokat.

Kifejtette, a Költségvetési Tanács szerint is számos kockázatot hordoz a következő év makrogazdasági pályája. Kifogásolta, hogy az oktatásra fordított keret emelkedése még az infláció mértékét sem éri el. A bizottság MSZP-s tagjai nem támogatják a jogszabály-tervezetet – mondta Tóth Csaba.

Volner János a fenntarthatatlan célok költségvetésének nevezte a törvényjavaslatot. Rámutatott, nincs válasz a költségvetésben a romló magyarországi demográfiai folyamatokra, arra, hogyan lehetne itthon tartani az országból kivándorló fiatal szakembereket. Jelezte, ha az uniós támogatások elmaradnának, az ország gazdasága recesszióba fordulna.

Mellár Tamás, a bizottság alelnöke kiemelte: a jövő évi büdzsét 4 százalék körüli növekedés alapján állították össze, a magyar gazdaság potenciális növekedése azonban mindössze 2 százalék körül van. Szerinte nem biztosított az, hogy hosszú távon a hiány mértéke fenntartható legyen.

A költségvetés-tervezet nem tartalmaz koncepciót továbbá arra vonatkozóan sem, hogy a kis- és középvállalati szektort hogyan lehetne segíteni. Úgy vélte, az országban mutatkozó jelentős munkaerőhiányra nem mutat be megoldást a büdzsé.

Mellár Tamás elmondta, a gazdasági bizottság ellenzéki képviselői azt javasolják, hogy a testület hallgassa meg Matolcsy György jegybankelnököt a forint árfolyamának alakulásával és a kamatpolitikával kapcsolatban.