A 36. cikkellyel összhangban készítette el a minisztérium a költségvetési tervezetet, és az uniós szabályoknak megfelel – mondta Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára. A módosító indítványokról csomagokban szavazott a költségvetési bizottság,
az ellenzék által benyújtott javaslatokat a kormánypárti többség leszavazta.
A kormánypárt az ülés végén írásbeli javaslatcsomagot tett a bizottság elé, amit a költségvetési bizottság elfogadott, ennek tartalmát azonban a bizottsági ülés végéig nem ismertették. A részletes vita lezárásáról is döntöttek, a költségvetési bizottság jövő hét szerdán és csütörtökön összegzi a költségvetési vitát.
Alacsonyabb áfát javasol az ellenzék
Kétkulcsos jövedelemadózásra és alacsonyabb áfára lenne szükség Magyarországon – mondta Csárdi Antal, az LMP országgyűlési képviselője. Az állam több áfát szed be egy kiló kenyéren, mint amekkora árrést a pék érvényesíteni tud. A bizottság alelnöke aláhúzta: kétszáz módosító indítványt adtunk be annak érdekében, hogy Magyarország versenyképes legyen és az értékteremtő ágazatok kapjanak több forrást. A közelgő válságról beszélünk és a költségvetés szabályai ennek megelőzését célozzák meg – tette hozzá Csárdi Antal. A kivándorlás miatti munkaerőhiány megelőzésére az oktatásba és a kutatás-fejlesztésbe kell több pénzt fektetni.
A formai és tartalmi követelményeknek megfelel és a jogalkotás szakmai követelményeinek is – mondta Szűcs Lajos, a költségvetési bizottság alelnöke. A kormány 4,1 százalékos GDP-növekedéssel, 2,7 százalékos inflációval számol, és az elmúlt évekhez hasonlóan megvalósul a nullás egyenleg. A Fidesz országgyűlési képviselője hangsúlyozta:
az eurozónában vannak válságra utaló jelek, ezért másfélszeresére emelné a költségvetés a tartalékokat.
A gazdasági növekedésből nemcsak a közszférának jut, hanem a vállalatok is profitálhatnak belőle. A szociális hozzájárulási (szocho) csökkentés több mint 100 milliárd forintot hagy a vállalatoknál.
Fotó: MTI / Kovács Tamás
Úgy ítélem meg, hogy a költségvetés nyáron való elfogadása bizonytalanságot teremt – mondta Varju László, a költségvetési bizottság elnöke. Nem lenne kötelező ilyen korán elfogadni a jövő évi irányzatot. Örömmel láttam, hogy a pénzügyminiszter elkötelezett a 300 milliárdos tartalékok kiépítése mellett. A DK országgyűlési képviselője kiemelte: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3,1 százalékos inflációs várakozása egyértelművé tette, hogy a költségvetésben tervezett, 2,7 százalékos fogyasztói árfolyamindex nem lesz tartható.
Önmagában a számok biztos ismerete nem garancia arra, hogy a költségvetés számai teljesülnek, volt olyan korábban, hogy már egy nap alatt nem álltak meg a számok – mondta Hargitai János, a bizottság alelnöke. Lehet vitatkozni egyes területekkel, de az Orbán-kormány legsikeresebb politikája a költségvetéspolitika. A viszonylag nagy tartalékot úgy értékelte Hargitai János, hogy az általános válsághelyzet – kereskedelmi háború – miatt alakult így, nem pedig azért, hogy a kormány szabadon költhesse el ezt az összeget.
Ennek a költségvetésnek megvannak az előnyei: méghozzá, hogy a családokat támogatja – mondta Boldog István, a Fidesz országgyűlési képviselője. A transzgender tanulmányok helyett a határon túli magyarokat támogatjuk, és
ez az előirányzat azt szolgálja, hogy ezer év múlva is magyar szó hangozzon a Kárpát-medencében.
A Fidesz országgyűlési képviselője elmondta: a forint ellen most ugyan vannak támadások, azonban ettől függetlenül a jövő évi büdzsé megalapozott.
Fotó: MTI / Kovács Attila
Az állami működésre az OECD átlagában 13,2 százalékot költenek, míg Magyarországon 17 százalékot – hangsúlyozta Varga-Damm Andrea, a Jobbik országgyűlési képviselője. Majdnem kétszer annyit költünk a gazdaság támogatására, mint az OECD átlaga, Németországban 2,1 százalékot költenek, míg Magyarországon 17 százalékot. Az egészségügyre viszont kevesebb jut 8 százalékkal az OECD átlagánál. Varga-Damm Andrea kiemelte: az OECD átlagában 37,6 százalékot költenek a szociális ellátórendszerre, míg Magyarországon ezekre mindössze 29,9 százalék jut.
Reagálás az ellenzéki felvetésekre
Banai Péter az ellenzéki felvetésekre több szempontból is reagált: a bérezés szempontjából is fenntartható a költségvetés, mivel átlagosan 9 százalékos béremelkedéssel számol a büdzsé, ami 6 százalékponttal magasabb az EU-átlagánál. Ennek alapját a gazdasági felzárkózás teremti meg, a reálkonvergencia bérfelzárkózással is jár. Az adózás súlypontját a fogyasztás oldalára hangoljuk, ami a gazdaságfehérítéssel együtt a bevételek emelkedésével jár. A reálbérek akkor is emelkednek, ha a 2,7 százalékos árindex-előrejelzésnél enyhén magasabban alakul a mutató, nem tartunk elképzelhetőnek olyan pénzromlást, ami ne tenné lehetővé a reálbér emelkedést. Az elmúlt években a kormány előrejelzése valamivel pontosabb volt, mint az MNB prognózisa.
A magyar hozzáadott érték sokkal nagyobb a beruházásoknál, mint amekkora két évtizede volt – húzta alá az államtitkár. A pénzügyi fenntarthatóság szempontjából fontos, hogy az adósságráta csökken. Ma már csak az kérdés, hogy mekkora a strukturális egyenleg, és nincs probléma a fő deficit mutatóval és egyéb számokkal. Banai hangsúlyozta:
a strukturális egyenleg nem egzakt mutató, még az Európai Bizottság is évről évre újraírja a számot, akár visszamenőleg is.
Több ellenzéki javaslat is kinullázná a tartalékokat, ami a jelenlegi külső veszélyeket figyelembe véve jelentős kockázatokat jelentenének
– fejtette ki Banai Péter. Az államháztartás folyamatai az elmúlt években megvalósultak, és amikor módosításra került sor, akkor azért történt, mert maradtak tartalékok a költségvetésben. Az anticiklikus gazdaságpolitika felé mozdulást jelenti a csökkenő deficit, pont azért a biztonság költségvetése a 2019-es, mert a negatív változásokra válaszol rendelkezésre állnak a tartalékok az adócsökkentésekkel és béremelésekkel párhuzamosan.
