Eddig sikerült elkerülni a nagyobb bajt a sertéságazatban Magyarországon
A résztvevők nagy száma, konstruktív viszonyulása a felvetett valós szakmai problémákhoz azt a reményt erősítette bennem, hogy a szóba hozott kihívásokra rövidesen megoldásokat is találunk – mondta Nagy István agrárminiszter a Világgazdaságnak arról a megbeszélésről, amelyet a sertéságazat szereplőivel folytatott a napokban. Azon meggyőződésének adott hangot, hogy csak a gazdákkal szövetségben tudnak megoldásokat találni az ágazat előtt álló kihívásokra. Éppen ezért – tette hozzá – az Agrárminisztériumban tematikus napokat tartanak, hogy a szaktárca vezetői és az ágazatok legfontosabb szereplői találkozhassanak egymással. Az első ilyen tematikus napon a sertéságazat kérdéseiről egyeztettek, és sok probléma merült fel: az állategészségügyi helyzettől kezdve a piacra jutás kérdéskörén és a nyomon követhetőségen át egészen a minősítés kérdéséig lényegében a teljes ágazatot átívelően mondták el észrevételeiket a jelenlévők.
Sertéspestishelyzet
A megbeszélésen hangsúlyosan került elő a sertéspestis, de tényszerűen meg lehet állapítani, hogy a piaci árak az uniós trendeket követik, a magyar kormánynak sikerült megakadályoznia a nagyobb bajt, miután elérte, hogy az ázsiai importőrök is csak az érintett megyékből tiltsák a bevitelt – mondta Nagy István. A hazai vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül kilogrammonként 436 forint volt hasított meleg súlyban számolva 2018 májusában, 20,7 százalékkal alacsonyabb ugyan a tavalyi árnál, de a hazai sertéshúsárak az uniós piaci trendekkel azonosan alakulnak. Az E minőségi kategóriába sorolt sertések vágóhídi belépési ára szorosan követi a német, az osztrák és a horvát árszintet. Az árakban az ágazatra jellemző ciklikusság és a piaci folyamatok érvényesülnek. A lassú áremelkedés melletti kiegyensúlyozott nemzetközi és hazai piaci helyzetre való tekintettel a hazai sertéspiac vonatkozásában megalapozatlan pánikhelyzetről beszélni. A sertéságazatban az állategészségügyi problémákon kívül egyelőre nem látható olyan piaci zavar, amely súlyos válságot okozhatna. Fontos megjegyezni, hogy afrikai sertéspestist (ASP) Magyarországon egyelőre csak vaddisznóban találtak. A piaci helyzet megtartása elsősorban az ASP terjedésének és a házi sertésekre való átterjedésének megakadályozásával tartható fenn – mutatott rá az agrárminiszter. A kereskedelmi veszteségek enyhítése, az exportpiacok visszanyerése és az uniós eljárásrendhez hasonló regionalizáció érvényesítése érdekében a kormány mindent megtesz – mondta Nagy István. „Mintegy harminc kereskedelmi partner harmadik ország hatóságával vettük fel a kapcsolatot – ismertette –, és az elmúlt két hónapban hét magas szintű személyes egyeztetésre is sor került. A megkezdett tárgyalások eredménye, hogy például Hongkongba, Új-Zélandra és Kanadába az érintett megyéken kívüli területekről továbbra is lehetséges a sertéshústermékek exportja.”
Kamatmentes hitelt
biztosítanak
Az afrikai sertéspestis miatt valamennyi sertéstartó számára kamat- és költségmentes Agrár Széchenyi-kártya-folyószámlahitelt kívánunk biztosítani – mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár. Az ázsiai exportpiacoktól erősebben függő mangalica esetében szerinte nagyobbak a problémák, ezért a helyzet megoldására javaslatcsomagot dolgoztak ki. Ennek részeként az egyik oldalon elsősorban a kisebb és közepes gazdaságoknak segítséget nyújtó, mangalica anyakocák utáni 50 ezer forintos plusztámogatást terveznek, a másik oldalon pedig eddig nem kihasznált európai és tengerentúli piacok eléréséhez nyújtanak érdemi segítséget, hozzájárulva a korlátozott elérésű ázsiai célországok kiváltásához. Mind a kamatmentes hitelt, mind a kocák utáni támogatást csekély összegű támogatás formájában van mód bevezetni az európai uniós támogatási szabályok keretei között – mondta Feldman Zsolt.
Küzdeni kell a meglévő
támogatásokért
A megbeszélésen szóba került az uniós támogatások jövője is. Elhangzott, hogy Magyarország számára kiemelt cél a következő uniós programozási időszakban a jelenlegi támogatások többségének hasonló feltételek mellett való fenntartása. A támogatási típusok – például az állategység-alapú támogatások, beruházási támogatások – a következő programidőszakban is ugyanúgy rendelkezésre fognak állni. A 2014–2020-as időszakhoz képest az Európai Bizottság tervei szerint jelentős egyszerűsítések várhatók a tervezésben. A szabályozás szerint több hatáskört és nagyobb mozgásteret kapnának a tagállamok, különösen abban, hogy milyen formában és feltételekkel hirdetik meg a vidékfejlesztési támogatásokat. A jogszabálytervezet szerint a vidékfejlesztés uniós forrása Magyarország számára 3,4 milliárd euróról 2,9 milliárdra csökken, és mérséklődnek a régiókra vonatkozó támogatási intenzitások is.
Folyamatban a PRRS-mentesítés
A sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája (PRRS) a modern sertéstartás világszerte előforduló, vírus okozta fertőző betegsége. Egybehangzó vélemények szerint a legjelentősebb gazdasági kárt okozza a sertéságazatban. 2017 óta dedikáltan évi 875 millió forint áll rendelkezésre a programra, a kormány 2014 óta több mint ötmilliárd forinttal támogatja a PRRS-mentesítésen keresztül a sertéságazat fajta- és technológiaváltásának folyamatát. „A hazai termelők nemegyszer követelték, hogy a nemzetközi sertésforgalmazásból hazánkba irányuló behozatal során ne engedélyezzük a PRRS-pozitív sertések továbbtartási céllal történő magyarországi importját – mondta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár. – Már akkor is felhívtuk a figyelmet, hogy az Európai Unióban a szabadpiaci kereskedelmet csak élelmiszerlánc-biztonsági előírások szerint lehet szabályozni. A program megvalósításakor bebizonyosodott, hogy az érintett szereplők elköteleződése mellett lehetséges a mentesítés, növelhető az állományok tenyésztési értéke. Immár tíz megye és 114 járás teljes területe hivatalosan mentes, 12 járás hivatalos elismerése pedig adminisztratív szakaszban tart.” Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy az egyeztetésen is bebizonyosodott: rengeteg téves információ kering a mentesítés folyamatáról, ezért fokozni kell a programmal kapcsolatos hivatalos információk megjelenését.
Fejlesztés a sertés-nyomonkövetésben
A magyar sertéságazat iránti hazai és exportpiaci bizalom a megbízható, jó minőségű áru előállításán alapszik. Ehhez elengedhetetlen a sertés-nyomonkövethetőséggel kapcsolatos fejlesztés, melynek része a vágott testek minősítése is. Ezek minél szélesebb körű elektronizáltsága nagyban hozzájárul a feketegazdaság visszaszorításához, és növeli az ágazat iránti bizalmat – emelte ki Zsigó Róbert. Az intelligens élelmiszerlánc-biztonsági elemző rendszer (INTEL) fejlesztésének részeként megújul a teljes sertésszektor nyomon követése, amely előreláthatólag 2019 januárjában léphet az első tesztelési fázisba. Utána a vágóhidak a korábbi papíralapú helyett teljesen elektronikus dokumentálással tudnak szállítmányokat fogadni, jelenteni és azokból mellékterméket leadni. A minősítési adatokat szintén az összekapcsolt elektronikus rendszerben rögzítik. Már zajlik a rendszer tesztelése és előzetes hibajavítása. A fejlesztések eredményeként valamennyi ágazati szereplőnél csökken a papíralapú dokumentációs kötelezettség, az adminisztrációs teher, és lehetővé válik az adatok szolgáltatása és elemzése a szektor valamennyi szereplője számára.
Újabb lehetőségek Vietnámban
Dinamikusan bővült a külkereskedelmi forgalom a mezőgazdasági termékek területén Ázsiában az elmúlt években – mondta szombaton Nagy István agrárminiszter Vietnámban a szaktárca közleménye szerint. A magyar Mastergood Kft. és helyi partnere befektetésével épülhet meg Vietnámban egy baromfitenyésztési üzem. A magyar–vietnámi közös vállalat formájában létrejövő tenyésztési és keltetési létesítmény új mérföldköve a két ország mezőgazdasági együttműködésének. A megépülő komplexum várható bekerülési értéke 12,5 millió euró. Ennek több mint felét – 60 százalékát– a magyar gép- és technológiagyártók fogják biztosítani. Nagy István hivatalos vietnámi útján egyeztetett Nguyen Xuan Cuong mezőgazdasági miniszterrel, akivel egyebek között agrárgazdasági, állat- és növényegészségügyi, erdészeti, valamint élelmiszer-biztonsági kérdésekről tárgyaltak. A két miniszter megállapodott abban, hogy további lehetőségek nyílhatnak a magyar cégek számára Vietnámban az erdészet és a sertésszektor területén. | VG
