Magyarországon 151 hektáron termesztenek levendulát, a termesztők zöme 2-4 hektáron gazdálkodik. „Idén viszonylag jó volt a termés, az ára viszont némiképp csökkent. A hazai morzsolt, tisztított levendulavirágnak 3500 forint kilója, importból ugyanakkor 2500 forintért beszerezhető.
Franciaország, Bulgária és Albánia jár az élen világpiaci szinten a levendulatermesztésben, és az utóbbi két ország folyamatosan bővíti a termesztőterületeit is. Velük és az áraikkal kellene felvennie a versenyt a magyar levendulának”
– fejtette ki Czirbus Zoltán, a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács elnöke.
Magyarországon a pannonhalmi főapátság levendulája talán a leghíresebb, annak köszönhetően, hogy termesztése és felhasználása több száz éves hagyományra tekint vissza, még a kommunizmusban is meghagyták a levendulaföldjeit. A bencések 4,5 hektáron termesztenek valódi és hibrid levendulát. Míg előbbit gyógyászati célra is használják, utóbbiból – amely egy nemesített változat – inkább kozmetikai termékek készülnek. A termés 60 százalékából illóolajat párolnak, a fennmaradó részéből kozmetikumokat, teákat készítenek, és csupán öt százalékát értékesítik palántaként.
A zarándokok és a látogatók szeretnek magukkal vinni valamit, ami a nálunk töltött időre emlékezteti őket. A levendula egyik jelképévé vált a főapátságnak, így az ebből készített termékek népszerűek. A levendula körüli gazdasági tevékenységünk karitatív munkánk egyik alapját képezi
– mondta a Világgazdaságnak Márton testvér, a gyógynövénykert vezetője. A főapátságnak évente nagyjából 14 millió forint közvetlen bevétele származik a levendula és az abból készült termékek értékesítéséből, miközben nem lehet pontosan megbecsülni, hány ezer turista látogatása köszönhető a levendulának. Évente 100-120 liter illóolajat gyártanak, ennek jó részét 15 ezer darab 10 ml-es üvegcsében árusítják. Levendulazacskóból szintén 15 ezer darab készül, és nagyjából 30 ezer kozmetikumot gyártanak még levendulából és más gyógynövényekből.
A levendula népszerűségét látva sokan kedvet kapnak a növény termesztéséhez, de igazi sikertörténetet nemigen lehet hallani. Nyírő András három-négy éve kezdett levendulát termeszteni, először öt hektáron, amely mára ezer négyzetméteres területre csökkent. Ennek oka, hogy idén már egyáltalán nem talált munkásokat, a levendulaaratáshoz. A termelő szerint nagy gond, hogy nincsenek integrátorok, minden kistermelőnek magának kell megtalálnia a piacát.
Lokálisan érdemes árulni a levendulát és az abból készített termékeket, nagyon jó levendulaszörp-receptünk van, szeretik a vendégeink, továbbá szappant is gyártunk, úgy, hogy eladjuk a virágot, és szappan formájában visszavásároljuk
– mondta a Világgazdaságnak a termelő. A levendulatermesztést kedves hobbinak tartó Nyírő András szerint nagyon sok engedélyeztetésre van szükség, és nem is hoz kellő bevételt – még nem találkozott olyannal, aki levendulatermelésből gazdagodott volna meg.
A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja
