Raiffeisen: kamatemelés jövőre
A magyar gazdaságban 2018 második negyedévében várhatóan tetőzött a gazdasági ciklus, a 4,7 százalékos növekedés a későbbiekben nehezen érhető el – vélekedett Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, annak ellenére, hogy a bank 3,8-ről 4,2 százalékra módosította év végi növekedési kilátását. A növekedés bázisa egyre jobban a felhasználás, főleg a lakossági fogyasztás lesz a szakember szerint, miközben a termelési oldalon az építőipari kapacitás hiánya miatt egyre nehezebb érdemi bővülést elérni – ezt jelzi a szerződésállomány megugrása és a területen tapasztalható 10 százalék feletti áremelkedés is. Exportkilátásaink a felvevő országokon múlnak, márpedig az euróövezet növekedése a tavaly év végi – tízéves csúcsot jelző – 2,8 százalékról 2,5 százalékra szelídült. Ez év végére és a következő években 2 százalék körül várható.
A Raiffeisen az inflációra vonatkozó prognózisát is feljebb húzta: az eddig várt 2,4 százalék helyett 2,6 százalékos pénzromlást vár, a jövő évre pedig 2,8 százalékos inflációt. Török Zoltán szerint a jövő héten publikálandó júniusi (és az azt követő júliusi) infláció – főleg az olajárak drágulása miatt – 3,1 százalékos lehet. A Raiffeisen 2019 második felétől tartósan 3 százalék feletti inflációt feltételez.
Az elmúlt napok gazdaságpolitikai híreivel kapcsolatban az elemző hangsúlyozta: globális és egyedi hatások egyszerre érvényesülnek, nem a költségvetési politikával van gond. Szerinte a gazdaságpolitika reagált a bizonytalanságokra. Ennek példájaként az elemző hangsúlyozta: a költségvetés alacsonyabb, 2 százalék alatti államháztartási hiánnyal számol, a korábbi adócsökkentési várakozásokat nem igazolják vissza a benyújtott adótörvények. Mindezek ellenére Török Zoltán szerint nem lett anticiklikus a költségvetési politika.
Nem okolható egyértelműen az ultraexpanzív magyar monetáris politika sem, amely a különféle nem hagyományos eszközök armadáját használja, hiszen a konzervatív monetáris és a költségvetési politikát folytató Csehországban hasonló gondokkal küzdenek, mint nálunk. A monetáris politikai oldalon az elemző szerint érdemi fordulat, hogy az MNB változtatott a kommunikációján, és jelzést adott a piacnak, hogy öt–nyolc negyedév távlatában elkezdődhet a kamatemelés. A bankközi kamatokban elindult a normalizálódás. A három hónapos Bubor szerdán már 0,3 százalékon állt, ám az első tényleges jegybanki kamatlépés – amely a Raiffeisen szerint a kamatfolyosó felső sávjának megemelése, és nem az alapkamat emelése lesz majd – továbbra is csak a jövő év közepére várható. A hozamok elszállásától sem kell tartani: a Raiffeisen szerint a tízéves hozam évekig 4 szá-
zalék körül lehet, azaz továbbra sem lesz reálkamat a piacon.
