A nemzetközi hitelminősítő pénteken késő este Londonban bejelentette azt is, hogy
a magyar szuverén osztályzatra változatlanul felminősítés lehetőségére utaló pozitív kilátás van érvényben.
Az osztályzati megerősítéshez fűzött elemzésében a Fitch kiemelte: a magyar államadós-besorolás egyrészt azt tükrözi, hogy a magyar gazdaság strukturális jelzőszámai erőteljesek a cég által a „BBB” minősítési kategóriában nyilvántartott többi szuverén adós értékeivel összevetve, az osztályzat ugyanakkor figyelembe veszi a magasabb köz- és nettó külső adósságrátát, valamint a szakpolitikai döntéshozatal kiszámíthatatlanságából és a pro-ciklikus költségvetési politikából eredő kockázatokat is.
A Fitch Ratings hangsúlyozza mindazonáltal, hogy a magyar besorolás pozitív kilátása a nettó külső adósságban, illetve az államadósságban tapasztalható javulási folyamatot jelzi.
Novemberben jön a Moody’s
A három nagy piacvezető nemzetközi hitelminősítő az idén összesen hat – egyenként két-két – időpontot tűzött ki a magyar államadós-besorolások vizsgálatára, de az eddigi öt időpontban egyikük sem jelentett be módosításokat. Idén utoljára, november 23-án a Moody’s Investors Service veszi napirendre az általa alkalmazott módszertanban „Baa3” besorolással jelölt – a másik két cég minősítésével egyébként azonos – magyar államadós-osztályzatot.
Legutóbb, augusztus 17-én a Standard & Poor’s megerősítette Magyarország hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló államadósság-kötelezettségeinek „BBB mínusz/A-3” szintű, befektetési ajánlású besorolását, változatlan pozitív kilátással.
Befektetésre ajánlott
A Moody’s – egyedüliként a három globális hitelminősítő közül – stabil kilátást tart érvényben a magyar osztályzatra. A három nagy nemzetközi hitelminősítő mindegyike 2016 óta tartja nyilván a befektetésre ajánlott sávban Magyarországot. A Standard & Poor’s és a Fitch Ratings egyaránt tavaly javította pozitívra a magyar szuverén adósosztályzat kilátását, de az S&P az idén már nem vizsgálja a magyar államadós-besorolást.
A szuverén kockázat
A szuverén minősítés egyébként nem az adott gazdaságra vonatkozik, hanem a kormány vagy a jegybank fizetési ígéretének jóságára – írja véleménycikkében Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.
