Kifejezetten jó almatermés várható Európában és Magyarországon is – mondta a Világgazdaságnak Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. A 2018-as év azonban nemcsak abban különbözik az elmúlt évtől, hogy az európai almatermés 80 százalékát adó Európai Unióban a tavalyi 9,3 millió tonna után idén várhatóan 12,5-13 millió tonna almát szüretelhetnek, hanem abban is, hogy az alma világpiacán meghatározó Kínában jelentős terméskiesés várható.
A kínai alma súlyát jól jelzi, hogy a világ almatermelésének elmúlt 10-15 éves növekedését gyakorlatilag a kínai termelés emelkedése adta, s egy átlagos évben a 80 millió tonna körüli termés felét Kínában szüretelik. A második legnagyobb termelő az Egyesült Államok 5-6 millió tonnával, a harmadik pedig Lengyelország 4-4,5 millió tonnával. Az európai étkezési alma piacára sem a kínai, sem az amerikai termés nem hat, de az almasűrítmény-árakra a kínai termelés befolyással van – mondta Apáti Ferenc.
A nagy területet sújtó tavaszi fagyhullám és az aszály miatt a vártnál gyengébb termés lesz Kínában. Pontos számok ugyan még nem ismertek, de ha „csak” 10 százalékos lesz a kiesés, az is négymillió tonnának felel meg, aminek már van világpiaci hatása. Ám
Európában a mennyiséget illetően nagyon jó termés ígérkezik; mivel azonban a kontinensen mindenhol aszály sújtotta a termelőket, a gyümölcsméretek átlag alattiak lesznek. Más szóval arányaiban több léalma terem majd, így a tavalyival ellentétben nem lesz hiány sűrítmény-alapanyagból. A szakértők szerint ez a helyzet önmagában a mélybe taszíthatná a léalma felvásárlási árát, de a hazai termelők szerencséjére más tényezők is hatnak a piacon.
Az egyik, hogy a sűrítménypiacon nagy kínai nyomásra valószínűleg nem kell számítani. Miután már néhány hónapja látszott, hogy idén jó lesz az európai termés, a sűrítményárak a kilónkénti 1,6 eurós szintről 1,2 euróra estek, ami még mindig lényegesen magasabb, mint a tavalyi árrobbanás előtti 0,8 euró volt. A sűrítményáraknak tartást adhat az is, hogy a tavalyi hiányhelyzet miatt nincsenek jelentős készletek.
Szintén az árcsökkenés ellen hathat, hogy a múlt hét végén nagy gazdademonstrációkat tartottak Lengyelországban, s az információk szerint eredményeket értek el. Magyarországra legalábbis olyan hírek jöttek, hogy a lengyel léüzemek 25 forintnak megfelelő felvásárlási árral indítják a szezont, ami a hazai árat is feljebb húzhatja nettó 27-28 forintra. A termelők ugyanakkor néhány hete még attól tartottak, hogy 20 forint alá is beeshet az ár.
Apáti Ferenc hangsúlyozta: a mostani kilátások és a következő hetek lengyelországi történései lesznek hatással a hazai helyzetre. Itthon mellesleg az átlagos 550-600 ezer tonnát lényegesen meghaladó, 700-750 ezer tonna almatermés várható, aminek a szokásos módon csupán 30 százaléka lesz étkezési minőségű, a többi léalma.
Hasonlóan látja a lengyel helyzet fontosságát Horváth Tibor, a több gyümölcstermelő által alapított Nagykálló-Tész Kft. egyik tulajdonosa is, aki szerint, ha szeptember közepén sem zuhannak vissza az árak, az a kínai terméskiesés hatását igazolja. Szerinte spekulatív a piac: a feldolgozók megpróbálják majd visszavenni a tavalyi magas árak miatti többletkiadásaikat, s igyekeznek lenyomni az árakat. Ebben reményei szerint – a kínai és a lengyelországi helyzetnek köszönhetően – nem lesznek sikeresek. Hosszabb távon viszont az jelenthetne megoldást, ha termelői kézben is lennének feldolgozóüzemek.
Több körte lesz idén
A megszokottnál 15 százalékkal nagyobb, 38 ezer tonna lehet a körtetermés, és a minőség is jónak ígérkezik – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Idén hamarabb érik a vilmoskörte, a szedését már megkezdték. A NAK adatai szerint az utóbbi évtizedben 33 ezer tonna volt az átlagos termés. A területalapú támogatások igénylése azt mutatja, hogy a tavalyinál közel 100 hektárral kevesebb, 2269 hektár volt a körteültetvények nagysága.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.