Magyarország hatodik alkalommal vett részt a kutatásban, a kutatásban 17 ország, mintegy 3400 döntéshozóját kérdezték meg a vállalati- és magánszemély ügyfelek fizetési szokásairól.
2018-ban, a magyarországi vállalatok átlagosan 38 napos fizetési határidővel számláztak, csakúgy, mint egy évvel korábban. A magánügyfelek számára kiállított számlák átlagos fizetési határideje 30 nap, ami 10 nappal marad el az üzleti ügyfelek számára kiállított számlákétól (40 nap). Magyarországon némileg hosszabbak a fizetési határidők, mint a Kelet-Európában, ahol az átlag 35 nap.
2018-ban a számlák 19 százalékát fizették késedelmesen – hasonlóan a tavalyi arányhoz, ami megegyezik a kelet-európai átlaggal. Ha az elmúlt évek trendjéhez képest, egyértelmű javulás látható a magyarok fizetési szokásaiban, ugyanis 2014-ben a számlák 74 százalékát fizették ki időben, míg 21 százalékot késedelmesen.
A behajthatatlan követelések aránya megegyezik a tavaly mért értékkel,
a Magyarországon kiállított számlák 4 százalékát nem fizetik ki egyáltalán,
ami 2014-hez képest viszont jelentős, 2 százalékpontos javulást mutat.
Hasonló okok
A nemfizetésnek és a késedelmes teljesítésnek hasonló okai vannak a magánszemély és a vállalati ügyfelek esetében. A vállalati szektor számára értékesítő piaci szereplők ügyfelei a késedelmes fizetések és nemfizetések okaként leginkább a körbetartozást (54 százalék), a beszállítói hitelek használatát (50 százalék), illetve a csődöt (46 százalék) említették; míg a nemfizető magánszemélyek 60 százaléka hivatkozott pénzügyi problémákra és 45 százalékuk teljes fizetésképtelenségre.
A szándékos nemfizetést a megkérdezett vállalatok céges ügyfelek esetében 28 százalékban említették, míg magánszemély ügyfelek esetében 40 százalék találkozott a problémával.
Ugyan stabilizálódott a magyar ügyfelek pozitív fizetési magatartása, de ennek ellenére a szándékos nemfizetés aránya továbbra is meglehetősen magas – mondta Agárdi Marianna, az EOS Faktor Zrt. fedezetlen követeléskezelési igazgatója. Hozzátette, az ilyen adósságok behajtása a vállalatok belső követeléskezelő módszereivel és lehetőségeivel kevésbé hatékony, így ilyen esetekben sokat segíthet egy külső, professzionális kintlévőség-kezelő partner bevonása. Külső partnert minden második megkérdezett magyar vállalat alkalmaz – mondta szakember.
