Összefogásra buzdít az agrárminiszter

Az a legfontosabb feladat a közeljövőben, hogy a következő európai uniós ciklusban érvényes közös agrárpolitikában (KAP) a magyar gazdálkodók számára előnyös szempontrendszerű és kellő mértékű forrásokkal ellátott támogatáspolitikát sikerüljön kialkudni – mondta Nagy István agrárminiszter a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) gödöllői tisztújító közgyűlésén. Mint hangsúlyozta, ettől függ a magyar mezőgazdaság következő időszakának modernizációja és a gazdálkodók jövedelme. Ígérete szerint a magyar kormány minden eurócentért meg fog küzdeni a KAP körüli alkukban. Ugyancsak fontos kihívás lesz a miniszter szerint, hogy magyar tulajdonban kell tartani a termőföldet, ehhez pedig jövedelmező termelésre, illetve arra van szükség, hogy a magyar gazdálkodók által használt föld minőségéből adódó előnyöket kihasználjuk. Úgy kell gazdálkodni és olyan fejlesztéseket kell végrehajtani, hogy az utánunk jövő generációk ne csak alapanyagokat termeljenek. Ehhez már most össze kell fogni, és közös feldolgozóüzemi kapacitásokat kell kialakítani. A következő lépcsőben a kiskereskedelmi láncok kerülhetnének termelői tulajdonba – vázolta fel Nagy István.

Jakab István, a Magosz elnöke a szabolcsi almaháború kapcsán elmondta, hogy már megkezdték egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei zöld­-

ség-gyümölcs feldolgozó üzem létesítésének előkészületeit. Emlékeztetett, hogy a Magosz aktívan részt vesz a hazai agrárpolitika formálásában, amihez jó alapot nyújt, hogy az idei agrárkamarai választásokon 17, majd újabb két szervezet csatlakozott a Magoszhoz, ami példátlan összefogás. A következő időszak egyik fontos feladatának tartja, hogy megszüntessék az osztatlan közös földtulajdont, amely szerinte a kárpótlási folyamat káros öröksége.

A Magosz-elnök elmondta, hogy vannak még tartalékok a növekedésben, ezek például a vízgazdálkodási rendszer hatékonyabb működtetésével hozhatók elő. Utalt az Áder János köztársasági elnök által alá nem írt és az Alkotmánybíróság (AB) által az alaptörvénnyel ellentétesnek talált vízgazdálkodási törvény módosítására, mondván: vannak megoldási javaslataik az ügyben, egyebek mellett az adminisztrációs terhek csökkentésére. Az AB-döntés után az államfővel is tárgyaltak, és egyetértettek abban, hogy a mezőgazdasági vízgazdálkodást nem a felszín alatti vizekre kell alapozni, a fő feladat a felszín felettiek „megfogása”.

Az öntözés napirenden tartását Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, a Magosz alelnöke is fontosnak tartja. Az elmúlt évek eredményei között említette, hogy a Növekedési hitelprogramba sikerült bevonni az őstermelőket és a családi gazdaságokat, továbbá új földforgalmi törvény lépett életbe. A NAK-elnök szólt arról, hogy javult a gazdálkodók likviditási helyzete, mivel az uniós támogatások nagyobb részét kapják meg előlegként, illetve arról, hogy a Földet a gazdáknak! programban mintegy 30 ezer agrártermelő vett földet, és majdnem 40 százalékuk negyven év alatti volt.

A közgyűlés újraválasztotta a Magosz elnökének Jakab Istvánt. Alelnök lett Balogh Zoltán, Csike György, Győrffy Balázs, Hubai Imre, Kis Miklós Zsolt, Kispál Ferenc, Kulcsár László, Németh Gergely, Örvendi László, Rácz Imre és Szabó Tamás. Főtitkárnak Jakab Tamást választották. Az Országos Ifjú Gazda Tagozat elnöke a posztról leköszönő Kis Miklós Zsolt agrárminisztériumi államtitkár után Papp Zsolt lett.