BUX 39,412.74
-0.51%
BUMIX 3,795.1
-0.11%
CETOP20 1,860.46
+1.28%
OTP 8,400
+0.55%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+5.12%
-0.57%
0.00%
ZWACK 18,300
-1.08%
0.00%
ANY 1,580
+1.28%
RABA 1,130
0.00%
0.00%
-1.19%
-1.92%
0.00%
OPUS 173.6
-2.91%
-5.46%
0.00%
0.00%
-2.21%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,926
-0.14%
DELTA 39.85
-0.37%
ALTEO 2,290
+1.78%
0.00%
-0.98%
EHEP 1,370
-3.86%
0.00%
-0.38%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.21%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+3.95%
-1.13%
-0.77%
0.00%
-1.38%
-0.40%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
-3.02%
NAP 1,278
-0.16%
0.00%
+18.75%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Összevonhatják a MÁV-ot a Volánnal

Jelentős infrastruktúra-beruházásokat hozhat a versenyképességi csomag, az intézkedésekről hamarosan dönthet a kormány – többek között erről esett szó a Magyar Közgazdasági Társaság éves vándorgyűlésén.

Tíz pontban fogalmazható meg Magyarország elmaradása Nyugat-Európához képest, ezek problémákat, de kiaknázható lehetőségeket rejtenek, amelyek megoldása a felzárkózás záloga lehet – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) éves vándorgyűlésén. Matolcsy György szerint eljött a versenyképességi fordulat ideje, amellyel a magyar gazdaság felzárkózhat Ausztriához és Nyugat-Európához. Ehhez azonban geopolitikai egyensúly szükséges, továbbá kedvező fiskális, monetáris és fejlesztéspolitika is.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
Fotó: Czeglédi Zsolt

A BMW Debrecenbe költözésével a város a 3 millió fős Kelet-Magyarország régió gazdasági, pénzügyi, geopolitikai központja lett – fejtette ki. A térség gazdasági központjai közül kettő – Budapest és Debrecen – Magyarországon van, ezek lehetnek a jövőben az ország gazdasági központjai. Az egyik legnagyobb lehetőség egy új Eurázsia létrehozása, amelynek egyik pontja az új selyemút és egyéb kereskedelmi útvonalak kiépítése. Matolcsy György hozzátette: a via Carpathia 2026-ra készülhet el, ezzel pedig Görögország és a Baltikum között – Debrecenen keresztül – egy új ága nyílhat meg az új selyemútnak.

Az iparkamara és az MNB tervei alapján továbbgondoltuk a versenyképességi csomagot, amelyet hamarosan el is fogadhat a kormány

– mondta Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője. Mint kifejtette, nem a gőzgéphez hasonló triviális technológiák lesznek a meghatározók a negyedik ipari forradalomban, hanem olyan megoldások, amelyek esetén a mesterséges intelligencia dönt helyettünk. Többen tartanak attól, hogy elveszítik a munkájukat, ám a digitális transzformáció nemhogy csökkenti, de növeli a munkaerő hasznos felhasználását.

A teljes magyarországi hozzáadott érték felét a nagy, nemzetközi vállalatok adják, a másik felét a kkv-k. A miniszter szerint ez azért probléma, mert a nagyvállalatok a munkaerő negyedét foglalkoztatják, ami a magyar export hozzáadott értékén is tetten érhető. A közösségi kutatás-fejlesztési ráfordítások nem változtak az elmúlt tíz évben, míg a célzott vállalati költések folyamatosan emelkedtek, így mostanra az innovációra költött pénzek háromnegyedét a cégek adják – hangsúlyozta Palkovics László.

Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője
Fotó: Czeglédi Zsolt

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a gimnáziumi és utána az egyetemi képzés a legjobb, ám az oktatásban sikeres országokban, például Finnországban, a szakképzettek szintje sokkal magasabb, mint Magyarországon. Nem elegendő utakat és vasutat építeni, a kettő közötti átmenetet is biztosítani kell, áru- és személyszállítás esetében egyaránt

– mondta. A minisztériumban már dolgoznak azon a terven, hogy a környező országok meghatározó városai és Budapest között gyorsvasúti összeköttetést építhessenek ki.

Nem elegendő utakat és vasutat építeni, a kettő közötti átmenetet is biztosítani kell, áru- és személyszállítás esetében egyaránt – mondta. A minisztériumban már dolgoznak azon a terven, hogy a környező országok meghatározó városai és Budapest között gyorsvasúti összeköttetést építhessenek ki. Megvalósulhat a MÁV és a Volán koordinációja is, sőt, akár cégszinten is összeköthetik a két szolgáltatást. Palkovics László hozzáfűzte: a rezsicsökkentést is folytatni kell, de nem az árak szabályozásával, hanem az energiahatékony megoldások elterjesztésével. A versenyképességi intézkedések egyik sarokpontja lehet, hogy innovációs alapot hoznának létre, amely elsősorban a vállalatok kutatás-fejlesztési tevékenységét támogathatja, de az egyetemek is hozzájuthatnak ezekhez a pénzekhez.

A visegrádi országok előtt álló tíz kihívás

Az innováció elmarad a nyugat-európaitól

Alacsony a robotizáció szintje

Sok a munkanélküli az alacsonyan képzettek körében

Alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya

Nincs top 100-as egyetemünk

Alacsony a tőkeállomány

Alacsony a termelékenység

Alacsony az export hozzáadott

értéke

Kevés a magyar vállalati sikertörténet

A versenyképesség egyes területei lemaradtak

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek