Tíz pontban fogalmazható meg Magyarország elmaradása Nyugat-Európához képest, ezek problémákat, de kiaknázható lehetőségeket rejtenek, amelyek megoldása a felzárkózás záloga lehet – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) éves vándorgyűlésén. Matolcsy György szerint eljött a versenyképességi fordulat ideje, amellyel a magyar gazdaság felzárkózhat Ausztriához és Nyugat-Európához. Ehhez azonban geopolitikai egyensúly szükséges, továbbá kedvező fiskális, monetáris és fejlesztéspolitika is.
Fotó: Czeglédi Zsolt
A BMW Debrecenbe költözésével a város a 3 millió fős Kelet-Magyarország régió gazdasági, pénzügyi, geopolitikai központja lett – fejtette ki. A térség gazdasági központjai közül kettő – Budapest és Debrecen – Magyarországon van, ezek lehetnek a jövőben az ország gazdasági központjai. Az egyik legnagyobb lehetőség egy új Eurázsia létrehozása, amelynek egyik pontja az új selyemút és egyéb kereskedelmi útvonalak kiépítése. Matolcsy György hozzátette: a via Carpathia 2026-ra készülhet el, ezzel pedig Görögország és a Baltikum között – Debrecenen keresztül – egy új ága nyílhat meg az új selyemútnak.
Az iparkamara és az MNB tervei alapján továbbgondoltuk a versenyképességi csomagot, amelyet hamarosan el is fogadhat a kormány
– mondta Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője. Mint kifejtette, nem a gőzgéphez hasonló triviális technológiák lesznek a meghatározók a negyedik ipari forradalomban, hanem olyan megoldások, amelyek esetén a mesterséges intelligencia dönt helyettünk. Többen tartanak attól, hogy elveszítik a munkájukat, ám a digitális transzformáció nemhogy csökkenti, de növeli a munkaerő hasznos felhasználását.
A teljes magyarországi hozzáadott érték felét a nagy, nemzetközi vállalatok adják, a másik felét a kkv-k. A miniszter szerint ez azért probléma, mert a nagyvállalatok a munkaerő negyedét foglalkoztatják, ami a magyar hozzáadott értékén is tetten érhető. A közösségi kutatás-fejlesztési ráfordítások nem változtak az elmúlt tíz évben, míg a célzott vállalati költések folyamatosan emelkedtek, így mostanra az innovációra költött pénzek háromnegyedét a cégek adják – hangsúlyozta Palkovics László.
Fotó: Czeglédi Zsolt
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a gimnáziumi és utána az egyetemi képzés a legjobb, ám az oktatásban sikeres országokban, például Finnországban, a szakképzettek szintje sokkal magasabb, mint Magyarországon. Nem elegendő utakat és vasutat építeni, a kettő közötti átmenetet is biztosítani kell, áru- és személyszállítás esetében egyaránt
– mondta. A minisztériumban már dolgoznak azon a terven, hogy a környező országok meghatározó városai és Budapest között gyorsvasúti összeköttetést építhessenek ki.
Nem elegendő utakat és vasutat építeni, a kettő közötti átmenetet is biztosítani kell, áru- és személyszállítás esetében egyaránt – mondta. A minisztériumban már dolgoznak azon a terven, hogy a környező országok meghatározó városai és Budapest között gyorsvasúti összeköttetést építhessenek ki. Megvalósulhat a MÁV és a Volán koordinációja is, sőt, akár cégszinten is összeköthetik a két szolgáltatást. Palkovics László hozzáfűzte: a rezsicsökkentést is folytatni kell, de nem az árak szabályozásával, hanem az energiahatékony megoldások elterjesztésével. A versenyképességi intézkedések egyik sarokpontja lehet, hogy innovációs alapot hoznának létre, amely elsősorban a vállalatok kutatás-fejlesztési tevékenységét támogathatja, de az egyetemek is hozzájuthatnak ezekhez a pénzekhez.
A visegrádi országok előtt álló tíz kihívás
Az innováció elmarad a nyugat-európaitól
Alacsony a robotizáció szintje
Sok a munkanélküli az alacsonyan képzettek körében
Alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya
Nincs top 100-as egyetemünk
Alacsony a tőkeállomány
Alacsony a termelékenység
Alacsony az export hozzáadott
értéke
Kevés a magyar vállalati sikertörténet
A versenyképesség egyes területei lemaradtak
