EIB-hitelről állapodott meg a kormány

A Magyar Állam és az Európai Beruházási Bank (EIB) több mint hetvenmilliárd forint összértékű hitelszerződést kötött, amelyet az uniós fejlesztésekhez szükséges hazai önrészhez használhat fel Magyarország – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter a Budapesti Gazdasági Fórumon. A tegnap aláírt megegyezés egyebek mellett a közlekedési infrastruktúra, a települési vízellátás és az energiahatékonyság javítását célzó beruházások megvalósításához járul hozzá. A megállapodásból származó forrás számos infrastrukturális beruházás finanszírozását segíti, amelyeknek gazdaságélénkítő hatásuk lehet. Az EIB hiteléből fejlesztik a budapesti ivóvíz-szolgáltatást, létrejön a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér vasúti személyszállításra alkalmas összeköttetése, valamint kiépül több autópálya és autóút (M4, M6, M8 és M30) országhatárig tartó szakasza. A miniszter által bejelentett megállapodás csak egy abból a négyből, amelyről tegnap Magyarországon szerződést írt alá az elnök helyettese, Vázil Hudák, összesen 400 millió euró értékben. Ebből két szerződés forrása az európai beruházási terv (Juncker-terv) bázisát adó Európai Stratégiai Beruházások Alapja (EFSI), amelynek terhére az MVM Zrt. százmillió eurót vehet fel uniós költségvetési garanciával rendszerirányító leányvállalata, a Mavir Zrt. 2018 és 2022 közötti fejlesztéseihez. A Mavir a pénzt az országos villamosenergia-átviteli rendszer fejlesztésére és bővítésére fogja fordítani. E projektjei közül is kiemelkedő súlyú a magyar–szlovák határkeresztező kapacitások bővítése. A Budapest Bank 25 millió euró hitelt vehet fel (az erről kiadott közlemény szerint) kedvező feltételekkel arra, hogy több kölcsönt nyújthasson a kis- és középvállalkozások fejlesztéséhez. A másik két szerződés egyike a Varga Mihály által több mint hetvenmilliárdként említett, 225 millió eurós keretmegállapodás, és felhasználható további 50 millió euró a diákhitelprogramban is. Az EIB megállapodott a Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB) is egy olyan tanácsadó egység létrehozásáról, amely az MFB ügyfeleit segíti beruházási terveik elkészítésében és a projektek megvalósításában.

A konferencián Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a tartós növekedéshez 25 százalék körüli beruházási rátára van szükség, ennek érdekében a továbbiakban a modernizációs beruházásokra kell helyezni a hangsúlyt. „A magas hozzáadott értékű termelési kapacitást kell Magyarországra hozni. Nem elég a járműipari fejlesztéseket támogatni, mert ez sérülékennyé tesz minket. A beruházásokat földrajzilag is el kell osztani az ország részei között, erre jó példa a debreceni BMW-gyár építése” – jelentette ki.

A következő időszakban törekedni kell a teljes önfinanszírozásra, és versenyképességi intézkedésekkel biztosítani a 4 százalék feletti növekedést – mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Magyarország sérülékenységéről úgy nyilatkozott, hogy a mi tőkemegtartó képességünk volt a legmagasabb a szűk régióban, amikor megkezdődött a tőkekiáramlás a feltörekvő piacokról. A folyó fizetési mérleg többletét meg kell őrizni, és ezért tenni is kell, ugyanakkor a tartalékmegfelelés szempontjából a biztonságos zónában vagyunk – részletezte az eddigi eredményeket Nagy Márton. Lényeges a sérülékenység szempontjából, hogy az infláció a cél közelében jár, és a bruttó külső adósság sokat csökkent, 60 százalék alatt alakul. Jövőre a fiskális politika anticiklikus hatást fejt ki, ugyanis a csökkenő hiány szűkíti a keresletet. Az államadósság a tervezettnél gyorsabban apadhat a beáramló uniós forrásoknak köszönhetően. Az MNB alelnöke hangsúlyozta: a jegybank az Európai Központi Bank monetáris politikájához hangolta a magyar monetáris politikát.