Nem változott az alapkamat

Nem változtatott az alapkamat 0,90 százalékos szintjén keddi ülésén a monetáris tanács, és a kamatfolyosó sem változott – közölte a Magyar Nemzeti Bank. Ezzel a jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.

A Monetáris Tanács decemberi közleményében már jelezte, hogy a következő hónapokban az adószűrt maginfláció alakulása befolyásolhatja a monetáris politikát, mivel az üzemanyagárak hektikus változásai miatt a fő fogyasztói árindex kevésbé képes megragadni az inflációs tendenciákat.

Míg az utóbbi januárban 2,7 százalék volt, az adószűrt maginfláció 3 százalékra emelkedett. Mivel az adószűrt maginfláció a következő hónapokban tartósan elérheti, vagy kissé meg is haladhatja a 3 százalékos inflációs célt, a monetáris kondíciók normalizálódása hamarosan elkezdődhet, erre utalt az MNB alelnöke is a közelmúltban.

Márciusban változtathatnak Matolcsyék

A laza monetáris kondíciók visszavonása a forintlikviditást nyújtó devizaswap állomány szűkítésével kezdődhet, amiről márciusban születhet döntés a MT legutóbbi közleménye szerint, ami egyúttal az új inflációs jelentés publikálásának időpontja is – jelezte az tanács döntésére reagálva Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Hozzátette, így már márciusban csökkenthet a devizaswap jelenlegi 1987 milliárd forintos állománya, a Takarékbank várakozása szerint 200-250 milliárd forint értékben. Ezt követően kerülhet sor a kamatfolyosó (egynapos betéti és hitelkamatláb) emelésére, aminek mértéke 10-15 bázispont lehet.

A monetáris kondíciók normalizálódása azonban várhatóan lassú és fokozatos lehet, mivel az inflációs folyamatok nem indokolnak gyorsabb ütemű szigorítást.

– hangsúlyozta Suppan Gergely, hozzátéve, hogy szerinte az alapkamat emelésre csak akkor számíthatunk, amikor a kamatfolyosó szimmetrikussá válik az alapkamat körül, ami várakozása szerint a jövő év második-harmadik negyedévében teljesülhet.

Nincs kényszerhelyzetben a jegybank

A külföldi nagy jegybankok oldaláról nincs lépéskényszerben az MNB, hiszen mind az Európai Központi Bank, mind a Fed várakozó álláspontra helyezkedett. Az eurózónában kivezették a nettó eszközvásárlásokat, azonban hamarosan bevezethetik az új célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek (TLTRO) programot, ezzel segítve a hitelezést és a kamatok kordában tartását

– közölte elemzésében az Equilor. Hozzátették, az eszközvásárlási program keretén belül lejáró eszközökért kapott tőkét még hosszú ideig újrabefektetik, tehát a jegybanki mérleget a kamatemelési ciklus megindítását követően is szinten tartja az EKB. Az amerikai jegybank a decemberi kamatemelést követően látványos kommunikációs fordulatot hajtott végre, és várhatóan az első félévben nem fognak módosítani a kamatszinten. Az Egyesült Államokban elsősorban az inflációs folyamatok függvényében kerülhet sor a további lépésekre, a piaci árazások alapján az idei évben nem várható kamatemelés, azonban várakozásunk szerint a második félévben sor kerülhet felülvizsgálatra a Fed részéről, és amennyiben az inflációs folyamatok lehetővé teszik, folytatódhat a monetáris szigorítás.

A jegybanki mérleg alakulására különösen érzékenyek a befektetők, a jegybank részéről érkezett jelzések alapján a leépítés folyamata az idei év harmadik negyedévétől szünetelhet.

Az elemzés kitért arra is, hogy a forint árfolyama tavaly szeptember óta folyamatosan erősödő pályán mozog az euróval szemben. 318-nál található fontos vízválasztó szint, amíg alatta mozog a jegyzés, inkább forinterősödés várható, és a pirossal jelzett trendcsatorna alsó trendvonala felé indulhat az árfolyam, mely jelenleg 315,20-nál húzódik. Ott azonban ismét fordulatra számítunk, és korrekciós hullám indulhat.

Összességében nem várunk érdemi elmozdulást a következő hetekben, az árfolyammozgás 2-3 százalékos tartományon belül maradhat, de középtávon minden, a hazai monetáris politika normalizálásának irányába tett bejelentés, illetve lépés kismértékben erősítheti a forintot

– áll az elemzésben.