Magyar gazdaság

Hatéves mélyponton a közfoglalkoztatás

A legnagyobb közfoglalkoztatók között a vízügy, a közútkezelő, de még az Országos Széchényi Könyvtár is megtalálható, rég volt ilyen kevés ember a rendszerben.

Januárban 119,2 ezerre csökkent a közmunkában foglalkoztatottak száma, amely a program 2013-as felfuttatása óta nem volt ilyen alacsony – derül ki a Belügyminisztérium legfrissebb adataiból. Ennél kisebb számot 2013 áprilisában mértek utoljára, akkor 105 ezer közmunkást regisztráltak. A 119,2 ezer fős létszám decemberhez képest 2,1 százalékos, ám 2018 januárjához képest 26 százalékos csökkenésnek számít – ami az egyre feszítettebb munkaerőpiaci helyzet ismeretében nem meglepő.

Januárban 5,4 ezren léptek be a közfoglalkoztatási rendszerbe, ám eközben 8,7 ezer ember fejezte be a munkát. A közfoglalkoztatottak csaknem fele (47,3 százalékuk) szolgáltatási, szállítási tevékenységet végzett, 8,7 százalék a mezőgazdaságban kapott munkát, míg a többiek az építőiparban, szolgáltatásokban kaptak állást. A közfoglalkoztatottak csaknem fele (48,6 százalékuk) három megyéből került ki: Borsodból, Szabolcs-Szatmárból és Heves megyéből, ami jelzi, hogy hol vannak még gondok az állásteremtésben. A legnagyobb közfoglalkoztatók listáját továbbra is a Magyar Református Szeretetszolgálat vezeti, ahol egyidejűleg 1435-en dolgoztak, de jelentős közfoglalkoztatók voltak a BM-hez tartozó vízügyi igazgatóságok, a Magyar Közút Zrt. és az Országos Széchényi Könyvtár. A következő hónapokban – átmeneti emelkedés után – a létszám további csökkenése várható, ami egybevág a kormány által kitűzött célokkal, illetve egyre erőteljesebb a szabad elszívó hatása, bár egy idő után ez a folyamat is lelassul az alapvető munkavállalói készségek hiánya miatt. A költségvetési kiadások alakulása is tükrözi a folyamatosan csökkenő trendet: a közfoglalkoztatásban a legtöbben 2015 augusztusában dolgoztak, akkor 248 ezren vettek részt a programban. 2015-ben a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 253,7 milliárd forintot költött el ezek finanszírozásra, ám a csúcsév a kiadások szempontjából 2016 volt, akkor 267,9 milliárd forintot emésztett fel a Start-munkaprogram. A kiadások tavaly kezdtek el látványosan csökkenni, már csak 173 milliárd forint ment el erre a célra. A 2019-es költségvetésben azzal számoltak, hogy 180 milliárd forintra lesz szükség a program finanszírozáshoz, ezáltal érhető el a létszám 150 ezer alá csökkentése. Ezzel szemben már januárra 119,2 ezerre mérséklődött a közmunkások száma, vagyis vélhetően az idei kiadási keret sem lesz kihasználva.

Ezek is érdekelhetik