Az elmúlt két évben, ahogy a kereskedők, úgy a vásárlók is hozzászoktak a nagypénteki munkaszünethez, nem hoz forgalomkiesést, hogy 2017 óta ezen a napon zárva tartanak a boltok – mondta a Világgazdaságnak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Rámutatott, hogy a kereskedelemben a karácsony után a húsvét a második legtöbb bevételt hozó időszak az évben, eleinte a szárazáru-eladások nőnek, az ünnep közeledtével pedig a friss áru fogy az átlagnál jobban. A munkaszervezés és a logisztika megszervezése a kulcs nagypéntek előtt és után, de az áruházak az utóbbi időben megoldották, hogy több pénztárossal és árufeltöltővel állják a vásárlói rohamot, ahogyan azt is, hogy az egynapos leállás másnapján is friss zöldség, gyümölcs, hús, hal és tejtermék legyen a polcokon. A tavaszi kiskereskedelmi forgalmat döntően befolyásolja, hogy az adott évben mikorra esik a húsvét. Tavaly április 1-jén és 2-án volt, az idén pedig április 21–22-én lesz, így egy éve a márciusi, most pedig sokkal inkább az áprilisi eladásokat dobhatja meg az ünnep – hangsúlyozta az OKSZ főtitkára. Bár februárban 8,4 százalékkal 821 milliárd forintra ugrott a forgalom – hagyományosan ez az egyik leggyengébb hónap –, a Világgazdaság számításai szerint a márciusi és az áprilisi bevételek folyó áron már a 950–970 milliárdos sávba is beléphetnek a tavalyi 909, illetve 892 milliárd forintos értékesítés után. Az idén azért ígérkezik erősebbnek a negyedik havi adat, mert a húsvét kapcsán az első vásárlási hullámot is április elejére, a fizetések időszakába várták a boltok, sokan ilyenkor veszik meg előre a szokásos szezontermékeket, a sütés kellékeitől a csokoládéfigurákig. A második hullám a húsvét előtti héten lesz, ekkor már minden termékkör iránt élénk keresletre lehet számítani.
Az áruházak tehát nagypénteken, húsvétvasárnap és -hétfőn zárva tartanak. A Tesco üzletei az ünnep előtti napokban a normál nyitvatartás szerint működnek, a SPAR-nál viszont a vásárlói igények alapján, ahol szükséges, hosszabbítanak csütörtökön és szombaton. A húsvéti időszakban csaknem minden második forintot élelmiszerre költünk. Tavaly márciusban 49 százalék volt ez az arány, míg a múlt év egészében átlagosan 45 százalék jutott az élelmiszer,
38 a non-food kategória, 17 pedig az üzemanyagok értékesítésére. A teljes kiskereskedelemre a szezonális vásárlások is jelentős hatással vannak, tavasszal például megélénkül a barkácscikkek és a kerti bútorok forgalma. Az üzemanyag-eladás az esztendő egészében nagyjából kiegyenlített, a nem élelmiszereknél viszont egyértelműen az év vége, a november és a december a legerősebb hónap. A műszaki cikkek növekvő eladása a Black Friday és a karácsonyi bevásárlás időszakában jellemző.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.