Az elmúlt két évben, ahogy a kereskedők, úgy a vásárlók is hozzászoktak a nagypénteki munkaszünethez, nem hoz forgalomkiesést, hogy 2017 óta ezen a napon zárva tartanak a boltok – mondta a Világgazdaságnak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Rámutatott, hogy a kereskedelemben a karácsony után a húsvét a második legtöbb bevételt hozó időszak az évben, eleinte a szárazáru-eladások nőnek, az ünnep közeledtével pedig a friss áru fogy az átlagnál jobban. A munkaszervezés és a logisztika megszervezése a kulcs nagypéntek előtt és után, de az áruházak az utóbbi időben megoldották, hogy több pénztárossal és árufeltöltővel állják a vásárlói rohamot, ahogyan azt is, hogy az egynapos leállás másnapján is friss zöldség, gyümölcs, hús, hal és tejtermék legyen a polcokon. A tavaszi kiskereskedelmi forgalmat döntően befolyásolja, hogy az adott évben mikorra esik a húsvét. Tavaly április 1-jén és 2-án volt, az idén pedig április 21–22-én lesz, így egy éve a márciusi, most pedig sokkal inkább az áprilisi eladásokat dobhatja meg az ünnep – hangsúlyozta az OKSZ főtitkára. Bár februárban 8,4 százalékkal 821 milliárd forintra ugrott a forgalom – hagyományosan ez az egyik leggyengébb hónap –, a Világgazdaság számításai szerint a márciusi és az áprilisi bevételek folyó áron már a 950–970 milliárdos sávba is beléphetnek a tavalyi 909, illetve 892 milliárd forintos értékesítés után. Az idén azért ígérkezik erősebbnek a negyedik havi adat, mert a húsvét kapcsán az első vásárlási hullámot is április elejére, a fizetések időszakába várták a boltok, sokan ilyenkor veszik meg előre a szokásos szezontermékeket, a sütés kellékeitől a csokoládéfigurákig. A második hullám a húsvét előtti héten lesz, ekkor már minden termékkör iránt élénk keresletre lehet számítani.
Az áruházak tehát nagypénteken, húsvétvasárnap és -hétfőn zárva tartanak. A Tesco üzletei az ünnep előtti napokban a normál nyitvatartás szerint működnek, a SPAR-nál viszont a vásárlói igények alapján, ahol szükséges, hosszabbítanak csütörtökön és szombaton. A húsvéti időszakban csaknem minden második forintot élelmiszerre költünk. Tavaly márciusban 49 százalék volt ez az arány, míg a múlt év egészében átlagosan 45 százalék jutott az élelmiszer,
38 a non-food kategória, 17 pedig az üzemanyagok értékesítésére. A teljes kiskereskedelemre a szezonális vásárlások is jelentős hatással vannak, tavasszal például megélénkül a barkácscikkek és a kerti bútorok forgalma. Az üzemanyag-eladás az esztendő egészében nagyjából kiegyenlített, a nem élelmiszereknél viszont egyértelműen az év vége, a november és a december a legerősebb hónap. A műszaki cikkek növekvő eladása a Black Friday és a karácsonyi bevásárlás időszakában jellemző.
