A művészet szép, de kőkemény üzlet is

Art is Business címmel kéthavonta megjelenő lapot adott ki a kortársPRos Kft. A Balogh Máté András ügyvezető által irányított összművészeti kommunikációs ügynökség azzal a céllal hozta létre az új médiumot, hogy elősegítse a művészeti és az üzleti világ egymásra találását a másik szektor gondolkodásmódjának közelebb ho­zásával. A magazin nem kapható nyilvános terjesztésben, hanem kimondottan a hazai vállalati szektor vezetőihez és a kulturális élet meghatározó személyiségeihez juttatják el. Szerkesztői azt szeretnék elérni, hogy rangot jelentsen felkerülni a címzettek listájára.

„A kulturális támogatások az elmúlt tíz évben nagyon lecsökkentek, a gazdasági válságot követően, néhány kivételtől eltekintve, a cégek nem különítettek el kapacitásokat művészeti mecenatúrára. A gazdaságiakon kívül ennek több oka van” – mondta Balogh Máté András. Az alkotók többsége hagyományosan az állami forrásokra támaszkodik, ennek következtében kevés kapcsolatot építettek ki a forprofit szférával. Az egymásra találást nehezíti az is, hogy az üzleti világban más nyelvet beszélnek, mint a művészeti szcénában: itt a vállalatok nem tudják az általuk megszokott módon mérni a befektetésük értékét. Ezzel párhuzamosan a művészek féltik az alkotói szabadságukat. „Miért támogassak valakit, aki olyan körökben mozog, amelyeket nem ismerek, ráadásul még tömegeket sem mozdít meg?” – a kortársPRos ügyvezetője ezt látja a mecénási oldal elsődleges kérdésének. Erre szerinte egyetlen jó válasz létezik: a kultúra területén is el kell kezdeni márkákban, brandekben gondolkozni, ezek pedig már partnerei tudnak lenni az üzleti életnek.

Balogh Máté András úgy látja, hogy ezen az úton a vállalatvezetők a kulcsszereplők. Azoknál a vállalkozásoknál, ahol az első ember műgyűjtő vagy kultúratámogató, ez az attitűd leszivárog a szervezet alsó szintjéig. Rámutatott, hogy ha a cégek képesek a kultúrára mint olyan értékteremtő eszközre gondolni, amely segíti növelni a saját elismertségüket a társadalomban, akkor a művészetre fordított összegek megtérülnek.

Az Art is Business sikeres projekteknek és olyan művészeknek ad felületet, akik már rendelkeznek egy kialakult márkával. A lapban kulturális menedzsereket és mecénásokat is bemutatnak. Eddig két szám jelent meg, a közeljövőben a lapbemutatókat kerekasztal-beszélgetésekkel kötik össze. „Nem kizárólag pénzről van szó. A művészeknek nemcsak támogatás kell, hanem az is, hogy biztonságos környezetben dolgozhassanak” – húzta alá a szakember.

Ma Magyarországon a kulturális téren belül a képzőművészetben forog a legtöbb pénz, itt a legnagyobb a befektetői aktivitás. A komolyzene presztízse hagyományosan magas, vállalati szinten a legkevesebb dotáció a színművészet területére érkezik, noha ez a legfelkapottabb művészeti ág.