A szocho csökkentésével is összejöhet a nullszaldó

Az első négy hónapban kiemelkedően teljesített az államháztartás, hisz a négyhavi deficit alig 39 milliárd forint volt – ez minden idők legjobb áprilisi adata. Az államháztartáson belül a költségvetésben keletkezett hiány, a többletet kisebb elkülönített pénzalapok és az államháztartás csaknem harmadát kitevő tb-alapok biztosították. Az előzetes adatok szerint a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási alap bevételei az első négy hónapban 8,6 milliárd forinttal voltak magasabbak a kiadásoknál.

Az első negyedéves részletes adatok szerint még szelíd, 3,7 milliárd forintos deficitben volt a két alap egyenlege. A Nyugdíjbiztosítási Alap egyenlege 23,3 milliárd forintos hiányt mutatott, az Egészségbiztosítási Alapnál viszont 19,6 milliárd forintos többletről számolt be a Pénzügyminisztérium. A nyugdíjalapnál ráadásul az első negyedévben a nyugdíjkiadások elmaradtak az időarányosan várhatótól, aminek oka a nyugdíjasok létszámának nem egyenletes eloszlása. Növelte viszont a kiadásokat az új nyugdíjasok relatíve magas ellátása.

Az Egészségbiztosítási Alapnál a legnagyobb tétel a gyógyító-megelőző kiadásoké, vagyis az egészségügyi szolgáltatások ellenértéke. Az első negyedévben 303,1 milliárd forint ment erre a célra, 4,7 százalékkal több, mint egy éve. A gyógyszerkiadások 92 milliárd forintot tettek ki, a növekedés 7,9 milliárd forint volt, vagyis a kiadások az infláció felett emelkedtek, de így is szufficites maradt az egészségbiztosítási alap. Árnyalják a képet az egészségügyi alap kiadásaitól erősen függő kórházadósságok: március végén ugyanis 29 milliárd forint volt az egészségügyi intézmények lejárt adóssága.

Az év egészére mindkét alapnak nullszaldósnak kell maradnia, ami az első negyedéves adatok alapján sikerülhet, ám júliustól 2 százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke, ami a második fél évben elvileg 140 milliárd forinttal csökkentheti az időarányos bevételeket. Az elmúlt években azonban nem okozott gondot az államnak a szocho csökkentése, ugyanis 10 százalékot közelítő, időnként azt meghaladó bruttó bérnövekedésből származó többletbevételek ellensúlyozták az adócsökkentés miatti kiesést. A kormány láthatóan az idén is arra számít, hogy a növekvő bérek révén nőnek a bevételek, és a két alap az idén is nullszaldós lehet.