Akár több ezer magyarországi vállalkozást, köztük számos hazai tulajdonú építőipari és szoftverfejlesztő céget érinthet Németországban a látszatfoglalkoztatás veszélye – hívta fel a Világgazdaság figyelmét Tomasz Kristóf, a GmbH-UG.com nemzetközi céges tanácsadó iroda vezetője. A Valid Research – minden ágazatra és cégméretre kiterjedő, négyszáz döntéshozó bevonásával készült – felmérését idézve elmondta: a németországi cégek mintegy 9 százaléka vesz igénybe külső erőforrásokat a saját alkalmazottai mellé. A válaszadó döntéshozók 82 százaléka véli az ezzel járó kockázatot csekélynek. Mindössze 4 százalékuk lát ebben valós fenyegetettséget, miközben 1,2 millióan, azaz a külsős munkaerők több mint 28 százaléka veszélyeztetett.
Látszatfoglalkoztatásról akkor beszélünk, ha valaki mint vállalkozó végez „alkalmazotti tevékenységet”, és nem fizeti be az alkalmazottak után fizetendő adókat, szociális járulékokat és az egészségbiztosítást – fejtette ki lapunknak a szakértő. Rávilágított, hogy különösen veszélyeztetettek az egyéni vállalkozók, például tízből nyolc Magyarországról érkező építőipari alvállalkozó tevékenysége Németországban kimeríti a látszatfoglalkoztatás fogalmát. Minimalizálható a veszély, ha több munkatárs összeáll és közösen céget alapítva alvállalkozóként lépnek fel. Ebben az esetben a cég tulajdonosai egyben a munkavállalói is lesznek, így pedig cégen belül fizetik meg a kötelező járulékokat. Ezáltal lehetőség van az év közbeni fizetések alacsonyan tartásával és az év végi nyereség kivételével versenyelőnyre szert tenni – tette hozzá.
Több példával is szolgált Tomasz Kristóf, amikor a látszatfoglalkoztatás komoly veszélye áll fenn, ilyen, amikor a vállalkozó korábban mint alkalmazott dolgozott az adott cégnél egy azonos vagy nagyon hasonló munkakörben. Ugyancsak a látszatfoglalkoztatás tipikus példája, amikor az érintett alvállalkozó pontos utasításokat, esetleg még munkaruhát és munkaeszközöket is az őt megbízó (vagy inkább alkalmazó) cégtől kap, vagy ha a bevételeinek akár a 80 százaléka egy megbízótól származik, nem folytat önálló reklámtevékenységet és nem is próbál meg új ügyfeleket szerezni. A németországi cégalapítás, üzletfejlesztés és állami támogatások igénylésében jártas szakértő szerint ezekben az esetekben a munkavállalót érintő leggyakoribb következmény az egészségbiztosítás, a nyugdíjbiztosítás, valamint az ápolási és munkanélküliségi biztosítás utólagos megfizetésének kötelezettsége, ami akár négy évre visszamenőleg is történhet.
Kiszolgáltatottá tesz, ha a bevételek
80
százaléka egy megbízótól származik
